Talán nem túlzás azt mondani, hogy 2022 az egyik, ha nem a legnehezebb éve volt a magyar mezőgazdaságnak, azon belül az állattenyésztőknek is. Az idei év rengeteg meglepetést, csavart, bajt és veszteséget okozott a termelőknek, és bizony az se volt ritka, ha valaki végleg felhagyott tevékenységével. Történelmi aszály, árrobbanás, háború, válság, betegségek, hiány - ezek mind-mind sújtották a gazdákat, és nagyon úgy tűnik, hogy 2023 se lesz sétagalopp. Az alábbi összefoglalónkból pontosabb képet kaphatunk arról, hogy hogyan nehezült meg hónapról hónapra az élete az ágazat szereplőinek.

Tulajdonképpen hónapról hónapra, hétről hétre, napról napra kellett újabb és újabb problémákról, nehézségekről beszámolnunk. Már az év elején, januárban tombolt a madárinfluenza hazánkban, utána pedig az egész évünket végigkísérte. Óriási károkat okozott a rettegett kór, év elején Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bukkant fel Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Ahogyan lapunk is beszámolt róla, a 2022-es évben május végéig összesen 12%-kal csökkent Magyarország baromfihús-előállítása az egy évvel ezelőtti helyzethez képest.

Élősúlyban számolva a csirkénél viszonylag szerény, 3,3%-os volt a csökkenés, a pulykánál ugyanakkor szintén minimális, 2%-os mértékben nőtt a produktum, de a víziszárnyasoknál már nagymértékű visszaesést mértek. Ez a hízott libánál 38%-os volt, a hízott kacsa esetében pedig egészen extrém módon a tavalyi termelés 75%-a esett ki. A madárinfluenza egy nagyon komoly szakmai kihívást jelent továbbra is, mivel védekezni lehet ellene, de nincs százszázalékos védelem. Ha pedig a tartástechnológiát meg kell változtatni, akkor ezek megint csak beruházásigényes fejlesztések lesznek. Elengedhetetlen lenne, hogy megfelelő monitoring- és jelentésrendszer működjön az ágazatban, hogy látni lehessen, hol vannak gyanús vagy pozitív esetek. Így könnyebben meg lehetne gátolni a vírus elterjedését.

Nagy bajban volt a sertéságazat is
Az egyik legnagyobb vesztese az idei évnek valószínűleg a sertéstartók voltak. Hogy miért? Az ágazat szereplőinek a brutálisan dráguló költségek (energia, üzemanyag, munkabér, takarmány stb.) mellett még az élelmiszer-árstoppal is szembe kellett nézniük. A sertéspestis Európa-szerte pusztított, itthon azonban nem azonosították a sertéseknél. Ahogyan az Agrárszektor is beszámolt róla, a magyarországi vágóhidakon 2 millió 239 ezer sertést vágtak le 2022 első fél évében, 6,5 százalékkal kevesebbet (-156 ezer darab), mint 2021. január-júniusban. A levágott állatok élősúlya összesen 266 ezer tonna, hasított súlya 214 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly is 7 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 44 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, a májusi meghaladta a 48 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évi 46,9 ezerről 35,1 ezer darabra csökkent (-25,2 százalék) a 2022. január-júniusi időszakban. Az élő sertés kivitelének volumene 20,5 százalékkal, az import 20,4 százalékkal csökkent a 2022. I-V. havi időszakban 2021 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom ötödével visszaesett.

Ami pedig szintén problémát okozott az az, hogy a sertésnél az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt. Ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki, köszönhetően annak, hogy a kínaiak elkezdték rendbe rakni a korábban sertéspestis által megtizedelt, közel megfelezett állományukat, és a sertés önellátottsági szintjük erősödött, és ezáltal az előző években nagyon jelentős kínai sertéshús importot szépen elkezdték csökkenteni.

Az élelmiszer-árstop árnyékában
Az élelmiszer-árstop nagy port kavart egész évben. Van, akiknek tényleg segítséget jelent, ugyanakkor kifejezetten rossz a kereskedelem számára. Sok esetben a termelőknek egyszerűen olcsóbban kell adniuk a termékeiket, mint amennyiért elő tudják állítani. Sűrűn előfordult, hogy az árstopos élelmiszerekből hiány volt az üzletekben, ráadásul volt, aki inkább importálta ezeket az élelmiszereket, és azokat értékesítette. Jelenleg az alábbi termékeken van ársapka:

• kristálycukor,
• finomliszt,
• sertéscomb,
• csirkemellfilé,
• far-hát,
• napraforgó-étolaj,
• 2,8 százalékos UHT tartós tej,
• friss tojás,
• étkezési burgonya.

2022 a méheknek és a méhészeknek sem kedvezett
A méhészek sem mentesültek a gondoktól idén. Mint minden élelmiszernek, a méznek is jelentősen megnőtt az ára az utóbbi időszakban. A boltokban méregdrágán, 5-6-7 ezer forintokért árulják a mézet, de a piacokon is 2-3-5 ezer forintba kerül az egyes mézfajták kilója. Még májusban az Agrárszektornak a mezőkövesdi Bodó Méhészet elmondta, hogy egy jó évben szinte bármi sikerülhet, de minden az időjárás függvénye. Már akkor látszott, hogy a tavaszi vegyes méz "ki van lőve", mivel nem volt egyenletes a tavasz és a méhek sem fejlődtek tökéletesen.

Mentőövet dobtak a magyar állattartóknak
Világossá vált, hogy 2022 az állattartóknak sem volt sétagalopp, ugyanakkor (szerencsére) támogatásból sem volt hiány:

• Az idei esztendőben az aszály, az inputanyagok és a takarmány árának drasztikus emelkedése komoly nehézség elé állította az állattartókat. Ezért az állatjóléti támogatások keretében a többletköltségek okozta terhek mérséklésére érkező támogatást még az idén kifizették a sertés- és baromfiágazat érintett szereplőinek, összesen közel 7,2 milliárd forint értékben.
• Novemberben az Agrárminisztérium közleményében tudatta, hogy a méhállomány fenntartása kiemelt szerepet játszik a biológiai sokféleség megőrzésében, a méhészet gazdasági-társadalmi funkciója pedig a vidék népességmegtartó képességének erősítésében és a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátásában is megnyilvánul. A méhészek tevékenysége a nemzetgazdaság és az egész társadalom számára is rendkívül hasznos, sőt a természeti környezetünk fennmaradása szempontjából is nélkülözhetetlen - tette hozzá a miniszter. Nagy István arról is számolt ekkor be, hogy 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a szektorális támogatás keretében a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Ehhez további lehetőségek állnak a méhészek rendelkezésére a KAP vidékfejlesztési keretéből, továbbá lesz pénz kutatásokra is.
• Szintén novemberben az állatjóléti feltételek javítása és az állategészségügyi problémák megelőzése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében új - a baromfi ágazat számára elérhető - állatjóléti támogatási konstrukciót indított az. A gazdálkodók 2022. november 15. és 2022. december 15. között pályázhatnak az új „Baromfi állatjóléti támogatás” elnevezésű felhívásra.
• Szeptemberben megjelent az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs (melyet 2022 július végén, a rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében alakította a kormány) döntése alapján kidolgozott rendelet, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget. A támogatás keretösszege 3 milliárd forint.
• Júliusban arról számoltunk be, hogy az összesen 500 millió eurós rendkívüli válságkezelési csomag az ukrajnai háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására használható fel. Ennek keretében Magyarország 6,33 milliárd forint egyszeri összegben részesült, amelyből a hazai alapanyagra épülő élelmezésbiztonság fenntartása érdekében a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást. A támogatás keretösszege a baromfitartóknál 4,33 milliárd forint, míg a sertéstartóknál 2 milliárd forint volt.

(Forrás: agrarszektor.hu)