Nyilvánvaló, hogy ez sokáig nem maradhat így, hiszen piaci szereplők csak akkor vesznek majd részt a töltőállomások villamos energiával való ellátásában, ha profitot tudnak termelni.

Vajon melyik üzleti modell lesz a befutó?

Világszerte jelenleg az alábbi elszámolási módozatokkal találkozhatunk a közúti elektromos gépjárművek töltése körében:

• az elektromos töltők egy része óra vagy perc alapú elszámolást alkalmaz, amely nem veszi figyelembe, hogy az adott elektromos gépjármű mennyi villamos energiát vesz fel egységnyi idő alatt;
• más töltőállomások a kWh alapú elszámolást alkalmazzák;
• vannak töltőállomások, ahol töltésenkénti díjat számítanak fel (’per session fee’);
• egyes töltőállomások havi vagy éves előfizetési díjat fizettetnek a felhasználókkal, melyet követően korlátlan mennyiségű villamos energia tölthető a gépjárműbe (‘all-you-can-eat model’);
• van, ahol a töltőhely elfoglalásáért külön díjat kérnek;
• és végül vannak az ingyenesen használható töltőállomások, amelyek használatához gyakran egy kötelezően alkalmazandó mobil applikáció kapcsolódik.

1. „Perces” elszámolás

Azon töltőállomások közül, amelyek díjat számítanak fel, meglepő módon a legtöbb idő alapú elszámolást alkalmaz a kWh alapú elszámolás helyett. Ennek alapján – ha a veszteséget elhanyagolhatónak tekintjük – a standard 6,6 kW-os kapacitású töltővel rendelkező elektromos gépjárműbe egy óra alatt 6,6 kWh villamos energia tölthető be.

Ha az egyszerűség kedvéért azt mondjuk, hogy 100 forint egy óra töltés, akkor a 100 forintot elosztva 6,6-tal 15 forintot fizettünk egy kWh villamos energiáért. Azonban néhány elektromos gépjármű és a plug-in hybridek jelentősen része 3,3 kW-os töltővel rendelkezik a standarddá vált 6,6 kW-os berendezéstől eltérően. A perces elszámolás ez esetben azt jelenti, hogy azonos árért csak feleannyi villamos energiát vesz át a 3,3 KW-os töltővel rendelkező gépjármű, így ez az elszámolási módozat kedvezőtlen az ilyen gépjárművek tulajdonosainak.

Vannak olyan külföldi példák is, hogy a töltőállomás számlálója addig „forog”, amíg a gépjármű csatlakoztatva van a töltőhöz. Ez esetben előfordulhat, hogy az akkumlátor már teljesen feltöltésre került, de mivel a gépjármű még csatlakoztatva van a töltőállomáshoz, a számla tovább növekszik a perces elszámolás miatt.

2. kWh alapú elszámolás

A kWh alapú elszámolás esetén a gépjárműbe töltött villamos energia mennyisége után fizet díjat a felhasználó. Ez az árazási mechanizmus jelenik meg a lakossági villamosenergia-fogyasztás körében is, így talán ez lenne a legjobban követhető árazási megoldás a hazai felhasználók számára.

Kérdés, hogy az általános villamos energia tarifákhoz hasonlóan lesz-e eltérő ár a közúti töltőállomásokon annak alapján, hogy csúcsidőszakban, völgy vagy mélyvölgyidőszakban (az éjszakai órákban) töltjük a gépjárművünket.

3. Töltésenkénti elszámolás

Külföldön egyes gyorstöltők esetén gyakori a töltésenkénti elszámolás is, amely általában egy töltés céljából való csatlakozás díját jelenti – függetlenül a betöltött villamos energia mennyiségétől. Ilyen elszámolás esetén kedvezményt járhat abban az esetben, ha a fogyasztó egy bizonyos tagsági- vagy időszakos átalánydíjat fizet a töltőhálózat részére.

4. Otthoni töltés

Ilyenkor a felhasználó értelemszerűen a lakossági tarifán fizeti meg az elektromos járművébe töltött villamos energia ellenértékét, így a fogyasztás és ennek költsége könnyen nyomon követhető.

Az otthoni töltés – mivel nem iktatnak közbe elektromos töltőt üzemeltető vállalkozást – valószínűleg mindig olcsóbb lesz, mint a közterületi töltés, de sokkal több időt vesz igénybe, mint egy villámtöltő használata.

5. Ingyenes töltés

Valamennyi alternatíva közül a felhasználó számára nyilvánvalóan az ingyenes töltés a legkedvezőbb.

Példaként említhető, hogy a Tesla Supercharger töltőállomások ingyenesek a Tesla járművek tulajdonosainak. Esetükben a tulajdonosok a gépjármű árában, illetve adott esetben a nagyobb teljesítményű akkumulátor (85 kWh) árában előre megfizetik a Supercharger töltőállomás használatának díját.

Vannak olyan külföldi példák is (Texas, USA), hogy a közműszolgáltató éjszaka adja ingyen az áramot elektromos gépjárművek töltésének céljára. Magyarországon eddig egyes önkormányzatok, illetve a nagyobb villamosenergia-szolgáltatók létesítettek ingyenesen használható elektromos töltőket.

Kétszáz körül van hazánkban a használatban lévő elektromos töltőállomások száma. Nemrég a kormány támogatási programot indított a töltőinfrastruktúra fejlesztéséért, melynek körében az önkormányzatok és állami tulajdonú intézmények normális és nagykapacitású töltőállomások létesítésére, valamint elektromos gépjárművek beszerzésére pályázhatnak.

A közzétett kormányzati tervek szerint az autópályák mentén, illetve a megyei jogú városokban telepített mintegy 150 villámtöltő berendezés fogja képezni a hazai elektromobilitási töltőinfrastruktúra alapját.

Fontos, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU Irányelv alapján az itthon telepített töltőállomásoknak kompatibilisnek kell lenniük az Európai Unió más országaiban működő töltőkkel annak érdekében, hogy az európai rendszer „roaming” szolgáltatások keretében is igénybe vehető legyen a felhasználók által.