Folytatódik a feltárás a Bankfaluban található templomhalomnál. Az ásatás befejező fázisára – az NKA és a város támogatásnak köszönhetően – megközelítőleg 3,5 millió forintot költenek. Az ásatás befejezése után kezdődhet el az emlékpark kialakítása, amit a tervek szerint augusztus 20-án adnak át – tájékoztatta a Félegyházi Híreket Kapus Krisztián polgármester.

Az ásatásokhoz idén az önkormányzat 943 ezer forinttal járult hozzá, az emlékpark kialakítására pedig hárommillió forintot fordítanak. Az összeg kétharmadát a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatán nyerte el a város. A rendelkezésre álló hárommillió forintból futja a tereprendezésre, a parkosításra, a térvilágítás, parkolóhelyek kiépítésére, padokra, az árokkal határolt emlékparkba vezető fahíd megépítésére. Bízunk abban, hogy ez a hely nem csak egy emlékpark lesz, hanem Kiskunfélegyháza múltjának egy jelentős pontja, ami a város közel ezer éves történelmiségét bizonyítja – hangsúlyozta a polgármester.

Rosta Szabolcs, az ásatás vezetője elmondta az idei, a negyedik sikeres pályázat, amely fedezi az ásatás költségeit, de idén már jut pénz az emlékpark első lépcsőjének kialakítására is. A feltárás utolsó fázisában a templomhalom nyugati oldalán dolgoznak a régészek, majd részben rekonstruálják az egykoron árokkal, kőfallal körülvett klasszikus erődtemplomot. A megyei múzeum igazgatója egyben köszönetet mondott Kapus Krisztián polgármesternek, aki a kezdetek, vagyis 2007. óta segítette Kiskunfélegyháza egyetlen középkori emlékhelyének feltárását, valamint megköszönte a város az anyagi támogatását.

Dongó József az ásatás kapcsán elmondta, nagy felelősség, hogy megvédjük ezt a helyet, méltó körülményeket biztosítsunk, a város lakói, illetve az itt élők számára, hogy tiszteletét fejezhessék ki a régmúlt szereplői iránt. A feltárás két hónapig tart, és ez idő alatt bárki megtekintheti a templomhalmon folyó munkát. A terület nagy lehetőségeket (emlékpark, szabadidőpark) rejt magában, ezért várják a lakosság ötleteit – tette hozzá a körzet önkormányzati képviselője

A templomhalom feltárása 2008-ban kezdődött. Az előkerült leletek alapján megállapítást nyert, hogy Félegyháza már Árpád-házi királyok korában is lakott volt. A késői középkorban jelentős településnek számított, amit Lázár deák 1520 körül készült térképe támaszt alá. Ez idő tájt ezen a helyen pedig egy klasszikus erődtemplom állt, árokkal, kőfallal körülvéve. Feledhaz települést 1526. szeptember 27-28-ra virradóra égették fel a Buda alól visszavonuló törökök, s tették kétszáz évig pusztasággá a környéket. A kőtemplom romjait az 1700-as évek elején kezdték elbontani az első telepesek. A faragott kváderköveket az akkor kiépülő városközpont épületeinek aljába építették be. A 80-100 m átmérőjű domb északi felét az 1920-as években, a Járásbíróság építéséhez hordták el. A háború után először az ekék szántották fel a domb környékét, majd az 1980-as években a déli oldalát kezdték elbontani. A rombolásnak három gyermek tragédiája vetett véget, akik a leomló löszfal alatt lelték halálukat. Ekkorra már a templomhalom 9/10 része elpusztult. A 2008 óta folyó ásatások során felszínre került a templom déli falának nyomvonala, a temető egyes részletei, és számtalan tárgyi emlék.