A szív- és érrendszer védelmében a legfontosabb, amit tehetünk, hogy edzésben tartjuk szervezetünket. Hogy hogyan? A gyógytornász szerint nem kell nagy ördöngösségekre gondolni, egy a lényeg: minden jöhet, ami egy kicsit is megdobogtatja a szívet!

Ahhoz, hogy távol tartsunk mindenféle keringési betegséget (és az összes velük járó szövődményt), nemcsak táplálkozásunkra kell figyelni, de érdemes felhagyni a káros szenvedélyekkel is. Mindez azonban mit sem ér, ha a mozgás kimarad a sorból: nem kell órákon át tartó, izzasztó edzéseken kínozni magunkat, vagy horribilis összegeket áldozni otthoni kondigépekre. Szánjunk napi fél órát olyan hétköznapi mozgásformákra, amelyek könnyen beilleszthetők a napirendbe! Regős Ágota gyógytornászt kérdeztük.

A mozgás élettani hatása

Ha mozgunk, izmainkban további ún. kapillárisok nyílnak. Ezek olyan hajszálerek, amelyek minden izmunkban megtalálhatóak, de nyugalmi helyzetben egy részük zárva van. Amikor azonban elkezdünk mozogni, az addig zártak is kinyílnak, és fokozódik az izmok oxigénellátása. Ehhez a tüdő részéről fokozott munka szükséges, illetve a szív is keményebben dolgozik.

Felállni! Felállni!

"A keringésre hatni a fotelban nem nagyon lehet" - kezdi a szakember, aki szerint sokkal könnyebb dolgunk van, ha a megelőzést szem előtt tartva mihamarabb észbe kapunk, és az ún. kardio jellegű mozgásokat iktatjuk be mindennapjainkba. "Ezek nem csak egy-egy izomcsoportot mozgatnak meg, hanem a szervezet egészére, így a szív-érrendszerre is hatással vannak. Ilyen egyszerű mozgás lehet egy kiadós, tempósabb séta, a nordic walking, a kocogás, az úszás, a vízben végzett torna vagy akár a kerékpározás - mindegyik bárki számára elérhető, és elég csupán napi fél órát rászánni keringésünk frissítése érdekében. Akinek még nincs súlyos állapotban a keringési rendszere, annak nem feltétlenül kell ennél komolyabb mozgásformákban gondolkodnia" - teszi hozzá.

Tippek, hogy mozgást csempésszünk életünkbe

• Cseréljük az autót kerékpárra!
• Ha kisebb bevásárlásra indulunk, sétáljunk és vegyük szaporábbra lépteinket!
• Ha van kutyánk, minden nap mozduljunk ki vele: egy fél óra séta a gazdinak is jót tesz.
• Ne teljen el úgy nyaralás, hogy ne mozognánk: vízparton pihenve ne csak lubickoljunk, ússzunk is pár tempós hosszt!
• Rossz idő esetén nem kell megmászni a legközelebbi hegyet, egy erdei séta is megteszi!
• Nézzük úgy az esti híradót vagy kedvenc sorozatunkat, hogy közben szobabiciklizünk, taposógépen taposunk, vagy az elliptikus tréneren mozgatjuk át magunkat!
• Ha jobban szeretünk a szoba magányában mozogni, végezzünk komplex tornát: ehhez nyújthatnak segítséget a torna DVD-k!

Az ember esendő, könnyen lustálkodásra cseréli a mozgást: szervezzük úgy, hogy mindig társas program legyen a levegőzés, a bevásárlás! Beszéljünk össze a szomszédasszonnyal, barátnőkkel, rokonokkal, így van némi motiváció és kényszer, az ember lelkesebb.

Nem minden mozgás fokozza a keringést

"Sokan arra hivatkoznak, hogy nem kell tornázniuk, hiszen dolgoznak eleget egész nap. Ha állunk a fazék mellett a konyhában, vagy cseresznyét szedünk, esetleg gazolunk, az nem kardiovaszkuláris tréning!" - figyelmeztet a gyógytornász szakember. - "Tévhit az, hogy minden munka megtornáztatja a keringést! Egy támpontunk lehet: abból tudjuk belőni, hogy kardio jellegű mozgást végeztünk, ha közben kicsit hevesebben ver a szívünk, magasabb a pulzusunk, szaporábban kell venni a levegőt. Ha ezt tapasztaltuk, biztosan megdolgoztattuk keringésünket!"