– mondta Takaró Mihály, a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének elnöke szerda reggel az M1-en.

Takaró Mihály kiemelte, a legfontosabb változás, hogy a 20. századi magyar irodalmat Kárpát-medencei irodalomként kezeli az új NAT.

Hozzátette, Trianon után nemcsak néhány millió magyar került országhatáron kívülre, de irodalmi központok is, például Kassa és Kolozsvár. Így 1920 után hatalmas mennyiségű és értékes magyar irodalom termett, de már nem Magyarországon, hanem a Kárpát-medence más részein.

Ezt a szemléletet veszi át az új alaptanterv, és megpróbál elfogulatlanul, illetve kiegyensúlyozottan tekinteni a régió 20. századi magyar irodalmára. Ezért kerültek bele erdélyi vagy felvidéki írók munkái is, amelyek 1948 után kimaradtak az irodalmi kánonból – mondta.

„Itt az ideje – és azt hiszem, hogy a megújulásnak ez egy nagyon lényeges része –, hogy kiegészüljön a mi kulturális kódunk, vagyis a közös ismeretanyagunk” – fogalmazott Takaró Mihály.

Az egyesület elnöke közölte, 1948 után ideológiai alapon „kisepertek” mindenkit a magyar irodalomból, aki nem felelet meg világnézeti szempontból annak a politikai kurzusnak. Ezt az időszakot úgy jellemezte, hogy a politikai elnyomás mellett kialakult a nézetdiktatúra és ízlésterror is.

A módszertan megújításáról elmondta, a frontális tanítás után rá kell térni a kooperatív tanításra, vagyis a csoportos feladatmegoldásra.

A címlapfotó illusztráció.