Januárban kell a munkáltatóknál dönteni a cafeteriakeretek felhasználásáról: általában az év első heteiben kérdezik meg a dolgozókat, mire szeretnék elkölteni a béren kívüli juttatásokra szánt éves keretüket. Számos vállalatnál ugyanakkor nincs választási lehetőség, a cafeteria itt általában vagy a hónapról hónapra kiosztott Erzsébet-utalványt, vagy a mindenkinek járó bérletet, esetleg a SZÉP-kártyára járó összeget jelenti. Béren kívüli juttatást a felmérések szerint a nagyobb cégek közel 90 százaléka ad, és a legkisebb vállalatok 40 százaléka is él az ösztönzési forma nyújtotta kedvező adólehetőséggel.

Az idén ráadásul a cafeteriakeretek is többet érnek: a cégek általában bruttó módon határozzák meg a felhasználható összeget, az idei adócsökkentés révén így általában 1,19 százalékkal nagyobb juttatást kaphatnak majd kézhez a dolgozók. (A népszerűbb utalványokon a teher a tavalyi 35,7 százalékról az idén 34,51 százalékra csökkent.) A szabályok egyébként változatlanok, a legnépszerűbb elemek – étkezési utalványok, önkéntes pénztári juttatások – évi 200 ezer forintig igényelhetők a kedvezőbb adóval. A legkedvezményesebb, adómentes körben a sportutalvány értékhatár nélkül adható, míg a lakáshitelek tőketörlesztését akár évi ötmillió forinttal is támogathatják a cégek. A határok felett az adó már közel 50 százalék, ahogyan a kedvezményes körbe nem sorolt utalványok esetén is.

Változást ebben az Európai Bíróság hozhat: január elejére várják az ítéletet a magyar rendszerről szóló ügyben, amelyben az előzetes főtanácsnoki vélemény tulajdonképpen megszüntetni javasolta az Erzsébet-utalványnál a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak adott monopóliumot. Ha a végső döntés is kedvezőtlen lesz a magyar kormányzat számára, akkor módosítani kell majd a jelenlegi rendszeren.