Az Emory Egyetem élettani intézetében folyó projekt keretében az ember legősibb és leghűségesebb barátjával kapcsolatos evolúciós kérdésekre keresik a választ. Korábban a kutatók azonosították a kutyáknál azt az agyterületet, ahol a "boldogsághormon", a dopamin által közvetített jutalmazási mechanizmus fejti ki hatását - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A kutyákat mindenekelőtt arra kellett megtanítani, hogy nyugtatószer adagolása, vagy lekötés nélkül mozdulatlanul feküdjenek a funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI) alatt. Mint a modern képalkotó eljárás kimutatta, a jutalmazási agyi régió erőteljesebben reagált az ismerős személyekkel kapcsolatos illatokra, mint az ismeretlen emberek, vagy akár ismerős kutyák szagára.

A legújabb kísérletek során a tudósok azt vizsgálták, hogy miként reagálnak a kutyák az arcokra és a mindennapi tárgyakra.

"A kutyák szociális lények, így feltételeztük, hogy felismerik az arcokat. A kutatások során arra kerestük a választ, hogy az arcfelismerés veleszületett, vagy tanult készség-e" - magyarázta Gregory Berns neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője.

A kutyáknak az fMRI-vizsgálat során fényképeket és videofelvételeket mutattak. A kísérlet különlegessége abban rejlik, hogy az ebek általában nem tudnak mit kezdeni a 2D-képekkel, így meg kellett őket tanítani arra, hogy figyeljék a képernyőt.

Mint Gregory Berns megjegyezte, a kísérletek hiányossága a kis számú résztvevő, hiszen a nyolc kiképzett kutyából csupán hatot sikerült arra beidomítani, hogy legalább 30 másodpercen át figyeljenek egy-egy képet, vagy videofelvételt.

A hat kísérleti alanynál a halántéklebeny meghatározott régiója szignifikánsan élénkebben reagált az emberi arcokat bemutató videókra, mint a filmeken szereplő tárgyakra. Ugyanilyen különbséget észleltek, amikor az ebeknek arcképeket, valamint kutyafotókat mutattak meg, és ezek a reakciók kifejezettebbek voltak, mint amilyeneket a mindennapi tárgyakat megjelenítő felvételek váltottak ki.

"Amennyiben az arcfelismerés tanult készség lenne, amelyet például az emberi arccal azonosított étel vált ki, az agy jutalmazási régiója aktiválódna. Kísérleteink során azonban nem ezt tapasztaltuk, egyértelműen öröklött képességről van szó" - hangsúlyozta Gregory Berns.

A szakemberek eredményeiket a PeerJ szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban ismertették.