Nem ritka, hogy sem a munkaadó, sem a dolgozó nincs tisztában a jogaival és a kötelezettségeivel – habár az előbbit ez nem igazán menti fel a felelősség alól.

Dr. Sabacz Róbert, a fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályvezető-helyettese a Kossuth Rádió Napközben című műsorában leszögezte: nagyon sok téves információ kering ebben a témában, ahogy a fogalomzavar is gyakori.

Néhány nap átvihető – bizonyos esetekben

Vannak szabályok, például egy megállapodás a kollektív szerződésben, amelynek révén a pótszabadság vagy annak bizonyos része átvihető a következő évre.

Az azonban jogszerűtlenségre enged következtetni, ha a megelőző évi szabadságok jelentős részét a következő év nyaráig sem adták ki – hívta fel a figyelmet dr. Sabacz Róbert.

Az ELTE munkajogi tanszékének vezetője, dr. Horváth István a műsorban azt mondta: a szabadság esedékesség évében való kiadása a munkáltatónak ugyanolyan szintű kötelezettsége, mint a bérfizetés.

Augusztus 20. környékén? Nem mehet!

Gyakori panasz a munkavállaló részéről, hogy szeretne kivenni néhány nap szabadságot egyes ünnepek, tipikusan a hosszú hétvégék környékén, a munkaadó azonban ehhez nem járul hozzá.

Nem feltétlenül jogos a dolgozói felháborodás – szögezte le a munkajogi szakember.

Tudni kell, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki, azzal nem a munkavállaló gazdálkodik, valamint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak gazdasági, munkaszervezési érdekei – mondta.

Hét nap, max. két részletben

Dr. Horváth István felhívta a figyelmet: a munkavállaló hét nap szabadsággal rendelkezhet szabadon, tetszőleges időben, legfeljebb két részletben. Az erről szóló igényt legalább 15 nappal előbb be kell jelentenie a munkaadó felé.

A munkáltató ezen túl köteles a törvény szerint úgy megtervezni a gazdálkodását, hogy december 31-ig minden munkavállalónak ki tudja adni az összes szabadságát. De léteznek különféle eljárási szabályok is, például előzetesen meg kell hallgatni a munkavállalókat, hogy mikor óhajtanak szabadságra menni.

14 nap egybefüggő szabi, hacsak…

A szabály szerint a munkaadónak legalább 14 egybefüggő napra is szabadságra kell engednie a munkavállalót. Itt is megvan azonban a kivétel lehetősége is – hívta fel a figyelmet az ELTE tanszékvezetője.

A kitétel ugyanis ez: a felek eltérő megállapodásának hiányában. Azaz a munkáltató és a munkavállaló megegyezhet arról, hogy ettől a 14 naptól eltekint. „Ez nyilván az elefánt meg az egér alkuja lehet adott helyzetben” – tette hozzá a szakértő.

Dr. Sabacz Róbert egy szabadságolási gyakorlatokkal kapcsolatos tavalyi célvizsgálatról beszámolva elmondta, hogy abban éppen a 14 napos szabadságkiadás volt az egyik krónikus pont: „Sok munkavállaló azt gondolta, hogy ez neki jár, nyáron jár, sok munkáltató pedig azt gondolta, hogy megállapodás hiányában is dönthet úgy, hogy nem adja ki” – foglalta össze.

Így tüntetik el a szabadságot

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke az adásban fontos és általános problémának nevezte, hogy papíron kiírják a szabadságot és közben dolgozik a munkavállaló. Vagyis – magyarázta – így tünteti el a munkaadó a szabadságot.

Létszámhiány, létszámhiány, létszámhiány

A szabályok be nem tartása, kikerülése sok esetben a létszámhiányra vezethető vissza – fogalmazott az elnök, arra is kitérve, hogy mindez a szakhatóságok vizsgálataiból derült ki, amelyek éveken át több bejelentésünket vizsgálták.

Sabacz Róbert ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a hatóság nem tudja a munkáltatót arra kötelezni, hogy vegyen fel több munkaerőt, ezáltal betarthatóvá téve a szabadságolási előírásokat. „Ez nem a feladatunk. Feltárjuk a jogsértést és kötelezzük a munkáltatót a jogszabályok betartására. Utóellenőrizhetünk is, ám rengeteg munkáltató van és indokolt közülük minél többhöz eljutni, nem pedig egyet sorozatosan ellenőrizni” – tette hozzá.