Bár ez változhat, a hószegény január után már biztosra vehető, hogy csak februárban lehet fordulat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint januárban eddig -34,1 fok volt a legalacsonyabb szélsőérték, melyet 1942-ben Baján mértek, a második helyen a 2003-ban Zabaron rögzített -31,9 fokos érték áll.

Az évek szempontjából 1942 volt a legmeghatározóbb, abban az esztendőben, januárban 12 napon mértek rekordot jelentő szélsőértéket.

„1942 januárjában kemény hideg volt, csakúgy, mint 1940 első hónapjában. Ezek voltak a 20. század leghidegebb januárjai. A nagyon masszív szibériai levegő keveredett a földközi-tengeri enyhe levegővel, és a szibériai volt az, ami uralomra jutott a Kárpát-medencében, Oroszországban és Európa nagy részén is” – mondta a hirado.hu-nak Tóth Tamás meteorológus.

Hozzátette, akkoriban időről időre érintettek bennünket a földközi-tengeri páradús légtömegek, de mivel a szibériai levegő uralomra jutott, rendületlenül havazott, a hó a hideg miatt nem olvadt el, csak nőtt a hóréteg. Volt olyan időszak, amikor az ország délnyugati részén egy méternél vastagabb volt a hóréteg síkvidéken.

A szélsőséges hideg az 1939-től 1945-ig tartó második világháborúra is rányomta a bélyegét.
„Mondhatjuk, hogy az időjárás sorsfordító volt a világháború szempontjából is. A rendkívüli hideg, ami akkor kialakult, nagyban közrejátszott abban, hogy a háborús szerencse forduljon.”

A decemberi masszív, pozitív anomália miatt enyhébb a tél

„A mostani január időjárása – legalábbis eddig – nagyjából átlagosnak számít. Ha lett volna szél, akkor jóval átlag feletti lett volna a hőmérséklet, de mivel nem volt légmozgás, hideg légpárnás időjárási helyzet alakult ki, és a köd tulajdonképpen konzerválta a hideg levegőt, ami a felszín közelében megjelent. A december viszont jóval melegebb volt, több mint három fokkal haladta meg a klimatológiai átlagot. Ha az eddig eltelt időszakot nézzük – és tulajdonképpen a tél felén már túl vagyunk –, akkor a decemberi masszív, pozitív anomália miatt enyhébb a tél, mint általában” – fogalmazott Tóth Tamás.

A havazást több időjárási tényező befolyásolja

Tóth Tamás szerint télen a szél nagyon fontos tényező a hőmérséklet szempontjából. Szeles idő esetén jobban átkeveredik a légkör, ezáltal a legtöbb időjárási helyzetben enyhülést hoz – kivéve, ha Szibéria felől érkezik a levegő. Ugyanakkor szélcsend esetén a felszín közelében képes megrekedni a hideg levegő, ezáltal a téli időszak nagyobb eltéréseket tud produkálni pozitív és negatív irányban, mint például a nyári.

A havazást a csapadékmennyiség, a hőmérséklet és a légköri áramlás is befolyásolhatja.
„A hó mennyisége attól is függ, hogy egy adott időszak nedves-e. Ha sok csapadék van, akkor nagyobb eséllyel alakulhat ki havazás Magyarországon. De ehhez hozzájárul az is, hogy milyen a hőmérséklet vagy a légköri áramlás. Soktényezős függvény határozza meg a havazást és a havas teleket. Az biztosan kijelenthető, hogy eddig hószegény a téli időszak. December elején volt egy kis havazás, azóta csak ipari hó hullott, ami Magyarországon kisebb környezetben alakult ki, esetleg átmeneti fehérséget okozott. Emellett néhány nappal ezelőtt esett néhány centi hó Győr környékén” – mondta a meteorológus.

A hőmérséklet-emlekedés ingadozást mutat

Az OMSZ tájékoztatása szerint Magyarországon már 2018-ban is megdőlt ez a rekord, majd 2019 még annál is melegebb lett, országos átlagban 12,19 Celsius-fok volt a középhőmérséklet, mellyel új rekord született. Ez a két egymást követő év volt Magyarország 20. század elejétől számított klímatörténetének legmelegebb esztendeje.

Az éghajlatváltozás súlyosbodásáról naponta érkeznek új hírek és tanulmányok, ezért logikusan arra következtethetnénk, hogy 2020-ban folytatódik a tendencia, ám a meteorológus szerint ez nem feltétlenül lesz így.

„Ezt egyértelműen nem lehet kijelenteni. Ha globális átlagban nézzük, akkor az évtizedekkel ezelőtti állapotokhoz képest jócskán felmelegedett a Föld légköre. Ez visszahat az óceánok víztömegeire, s ez nagy energiapumpát is jelent a légkörben. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy évről érvre jelentősen ingadozik a középhőmérsékleti érték. Az emelkedő tendencia egyértelmű, de az emelkedés nem lineáris, ingásokat mutat. Attól még, hogy 2018-ban és 2019-ben rekordmeleget regisztráltak Magyarországon, nem következik automatikusan az, hogy 2020-ban is rekordértéket mérünk” – fejtette ki.

Tovább enyhül az idő januárban

A téli időszakban, januárban már nem várható hóesés, így a hógolyózásra vágyók már csak az év második hónapjában, vagy egy szélsőséges márciusban bízhatnak.

„A jövő héten enyhülés lesz tapasztalható, ami értelemszerűen nem fog havazással járni. A következő egy–másfél hétben nem látszik a prognózisokban olyan változás, ami azt mutatja, hogy jelentősebb hóréteg alakulna ki Magyarországon” – mondta Tóth Tamás.

A címlapfotó illusztráció.