Drámaian rossz a magyarok fogazati állapota. Az emberek többségét csak a fájdalom viszi el az orvoshoz, pedig ha évente járnának vizsgálatra, pillanatok alatt kiszűrhető lenne a szájüregi daganat.
Évente 3500 daganatos megbetegedést regisztrálnak és 1700-an meg is halnak szájüregi rákban. Ez már évek óta így van és a helyzet nem javult. Magyarország a 46 vizsgált ország –Európa, Egyesült Államok, Ausztrália - közül a legrosszabb statisztikát mutatja. Mind a férfiak, mind a nők tekintetében az elsők között vagyunk, nálunk rosszabb statisztikai adatok csupán Pakisztán és India területén mutathatóak ki – mondta a hirado.hu-nak Dr. Nagy Katalin a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke.

Kutatások szerint sokan nem is tudják, hogy a szájüregben is kialakulhat daganat, holott igen, és idővel áttétet képezhet a test többi részébe, például jellemzően a nyirokmirigybe. A szájüregi daganat többnyire az alkoholfogyasztás és a dohányzás miatt alakul ki, továbbá szerepet játszik kialakulásában a táplálkozás és a vitaminhiány is. „Ha valaki csak extrém dohányzó vagy alkoholfogyasztó az rizikótényező, azonban ha ezt a kettőt egyszerre csinálja, akkor 34-szeresére nő a szájüregi daganat kialakulásának kockázata” – emelte ki Nagy Katalin.

Nem fáj, de áttétet képez és halálhoz vezet

Itthon a későn felfedezett daganatos elfajulások a leggyakoribbak, de sokan nem foglalkoznak vele, mert nem fáj. „90 százalékban nem fáj a rák, sokszor mondjuk, ha valaki fájdalmassá tudná tenni, Nobel-díjat kapna” – tette hozzá a fogorvosok egyesületének elnöke.

A szájüregi daganatok kiszűrhetőek lennének, ha az emberek rendszeresen eljárnának fogorvosi szűrővizsgálatra. A magyarok azonban nem túl egészségtudatosak a szájukat illetőn. A páciensek több mint kétharmada csupán panaszok esetén keresi fel a fogorvost – ezt Dr. Kivovics Péter, a Semmelweis Egyetem docense mondta.

Drámai állapotban a magyarok fogazata

Az egészségtudatosság hiánya miatt drámai a magyarok fogazatának állapota. Egy átlag magyar embernek mindössze tíz épp foga van, míg tíz foga hiányzik és ebből csak négyet pótolnak – ez derül ki egy korábbi felmérésből, ahol összesen 4600 embert vizsgáltak meg, de ép fogazattal csupán fél százalékuk rendelkezett.

Az emberek 12 százaléka pedig azt mondta, hogy több mint öt éve nem is járt fogorvosnál. A kutatásban résztvevő felsőfokú végzettségűek 3 százaléka nyíltan bevallotta, hogy egyáltalán nem mos fogat– ismertette Dr. Hermann Péter a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke a tíz évvel ezelőtti kutatási eredményeket.

Sok kezelés ingyenes

A lakosság annak ellenére nem jár fogorvoshoz, hogy a magyar biztosítási rendszer az egyik legbőkezűbb Európában – mondta Kivovics Péter.

Magyarországon a fogorvosi alapellátás és szakellátás területi elvek alapján működik és a beavatkozások túlnyomó többsége érvényes biztosítási jogviszony mellett térítésmentes. Az ingyenes kategóriába beletartozik az összes sürgősségi beavatkozás, az összes gyermekfogászati és prevenciós beavatkozás, minden fogmegtartó kezelés (tömések, gyökértömések), valamint a fogszabályozó kezelés 18 év alatt – emelte ki a Semmelweis Egyetem docense.

Bár friss a teljes országra kiterjedő vizsgálati eredmények nincsenek, a szakemberek szerint a helyzet nem sokat javulhatott, annak ellenére, hogy a lakosság egy részében nőtt az esztétikai igényesség.

Egyre népszerűbb a fogszabályzó

Sok ember hord fogszabályzót, jóval többen, mint régen, legyen szó akár fiatalokról, akár középkorúakról. Míg annak idején szükséges rossznak vagy cikinek tartották, ez mára megváltozott, mindennapivá vált. A szakemberek szerint a változásban szerepe volt a Tom Cruise-jelenségnek. A színész 40 évesen a nyilvánosság előtt vállalta, hogy ő bizony ilyen készüléket visel.

„Régen kevésen viseltek fogszabályzót. Szinte mindenkinél van kisebb vagy nagyobb rendellenesség és most találta meg egymást a kereslet és az igény” – mondta Hermann Péter.

Kivovics Péter úgy látja, hogy míg régen a fogszabályzót inkább a különféle betegségek megelőzése miatt kérték az emberek, addig mára az esztétikai igény került előtérbe. Az egyetemi docens szerint a fogászat két részre vált, népegészségügyi fogászatra és esztétikai fogászatra, de a két ágazat között továbbra is jelentős átfedés található.

Prevenció és önvizsgálat

Sokan nem tudják, de a rossz fogazat nem csupán az életminőségre és esztétikai megjelenésünkre van kedvezőtlen hatással, hanem kedvezőtlenül befolyásolja általános egészségügyi állapotunkat. A gyulladt íny, a krónikusan gyulladt foggyökerek gyengítik immunrendszerünket és gócbetegségeket is okozhatnak. Ezért érdemes odafigyelni a fogakra, és figyelmet fordítani a megelőzésre.

A szakemberek azt javasolják, hogy minden étkezés után, de legalább reggel és este 3-5 percen keresztül mossa mindenki a fogait fogkefével és fogkrémmel. Így megelőzhető a fogszuvasodás és az ínygyulladás. Évente legalább egyszer kívánatos részt venni fogászati szűrővizsgálaton.

Emellett nagyon fontos az otthoni önvizsgálat is. Semmi mást nem kell tennünk, csak a tükör előtt a szánkat kitárva, a nyelvet felemelve megvizsgálni a szájüreget. Amennyiben olyan tünetet, vagy változást tapasztalunk a nyálkahártya színében vagy struktúrájában, ami eltér a korábban megszokottól, akkor érdemes szakembert felkeresni. Nagy Katalin szerint már azzal nagyon sokat nyernénk, ha az önvizsgálatot elvégeznék az emberek.