Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus, a magyar irodalom általánosan elismert és népszerű írója, szerzője 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán nagyon szegény családba, ám annál nagyobb szellemi gazdagsággal.

Édesapja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. A szegény családi háttér miatt tanulmányait nagyon nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított segédtanárként a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Noha Móra Ferenc gyenge testalkatú és kényes gyomrú volt, élete szakadatlan munkával telt el. Régóta lappangó tüdőbaja miatt egyre többet kellett gyógyhelyeket keresnie, holott legszívesebben családja körében szeretett lenni.
Pályáját versírással kezdte és a későbbiek folyamán is írogatott verseket.

Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi.

Városunkban minden évben megemlékezünk a nagynevű íróról, költőről, publicistáról. Idén február 8-9-én felolvasónapot tartott Móra Ferenc műveiből a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A keddi rendezvényen városunk valamennyi általános iskolája képviseltette magát, összesen 248 fővel. Szerdán pedig a nyugdíjasklubok tagjai olvastak fel részleteket az író Dióbél királyfi című, 100 éve megjelent művéből.

A megemlékezés koszorúit február 8-án, délelőtt, a Daru utcai Móra-szobornál, majd, délután a Móra-téri szobornál helyezték el a városvezetők, civilszervezetek és pártok, ahol Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke és a Móra Ferenc Társaság örökös tiszteletbeli elnöke mondott ünnepi beszédet.

(Képek / Daru utcai koszorúzás / Fábián Adrienn)