– közölte az Oxfam nemzetközi segélyszervezet, amely az adóparadicsomok elleni szigorúbb fellépést sürgetett.

Az Oxfam minden évben a davosi világgazdasági fórum előtt nyilvánosságra hozza jelentését, amely évről évre nagyobb vagyoni egyenlőtlenséget mutat. A politikai és gazdasági elit éves konferenciáját idén január 23. és 26. között tartják, amelyen a világgazdaság előtt álló kihívásokról és a jövő trendjeiről egyeztetnek.

Az Oxfam tanulmánya súlyos megállapításokat tartalmaz. A világon tavaly megtermelt vagyon 82 százaléka a Föld lakosságának leggazdagabb egy százalékához került, míg a világ legszegényebb felét kitevő 3,7 milliárd ember ebből semmit sem érzékelt.
Miközben átlagosan 2 százalékkal nőtt a bérből és fizetésből élők átlagjövedelme, addig a milliárdosok vagyona átlagosan 13 százalékkal bővült az elmúlt évtizedben. 2016-2017-ben minden második nap lett egy új milliárdos – írta a segélyszervezet, utalva a Forbes pénzügyi magazinnak a milliárdosokról szóló és először 1987-ben kiadott listájára.

Míg három évtizede 140 milliárdos 295 milliárd dolláros összvagyonnal rendelkezett, addig 2017-ben már több mint kétezer milliárdos került fel a listára, akiknek összvagyona 7700 milliárd dollár volt. Ez durván az Egyesült Államok éves bruttó hazai termékének (GDP) 40 százaléka.

A vagyoni különbségek nemcsak a fejlődő, de a fejlett országokban is elképesztőek. Az Egyesült Államok három milliárdosának több vagyona van, mint a lakosság szegényebbik felének, 160 millió embernek.

Az Oxfam egyik németországi vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer a nők következetes kizsákmányolásán alapul. Kevesebbet fizetnek nekik a férfiaknál, és aránytalanul gyakrabban dolgoznak rosszul fizetett foglalkozásban és kevésbé biztonságos munkakörülmények között – mondta Jörn Kalinski.

Változást sürgetnek

Az adóparadicsomok és az adócsalás elleni szigorúbb fellépésre szólította fel a davosi csúcsra érkező vezetőket az Oxfam vezetője, Winnie Byanyima, aki szerint az adóelkerülés az egyik oka a növekvő vagyoni egyenlőtlenségeknek.

A szervezet felszólította a politikusokat, hogy gátolják meg a vállalatcsoportok és a szupergazdagok adóelkerülését, biztosítsanak egyforma jövedelmeket és esélyeket a nőknek és a férfiaknak, valamint fektessenek be az egyenlő oktatásba és az egészségügybe.

Byanyima bírálta az amerikai elnök adópolitikáját is, amelyik szerinte nem az átlagkeresetűeknek, hanem a leggazdagabbaknak kedvez.

Az Oxfam javaslatai között az is szerepe, hogy a cégek csak akkor fizessenek osztalékot a részvényeseknek vagy prémiumokat a vezetőknek, ha tisztességes bért fizetnek.

Adóelkerülés, adóoptimalizáció

Pontos adatok nincsenek, de mérvadó becslések szerint az adóparadicsomokban, vagy offshore-bankokban parkoltatott vagyonok állománya a világ GDP-jének tizedét teszi ki – számol be a National Bureau of Economic Research (NBER) egy tavalyi tanulmányában.

Országcsoportokra lebontva ez az arány Európában 15 százalék, vagyis a kontinens éves gazdasági teljesítményének mintegy hetedét titkolják el. Az öböl menti országok és Latin-Amerika esetében a GDP felét is elérheti ez az arány.

Adószakértők szerint az offshore-struktúrák célja egyértelműen az adóelkerülés, és az ide irányított pénzek láthatatlanná tétele. Az offshore cégek használata tipikusan arra irányul, hogy a jövedelem kivonható legyen arról a helyszínről, ahol az értékteremtő tevékenység zajlik.

Külön kategóriát képvisel a multinacionális cégek gyakorlata, amelyek gyakran szövevényes úton, leányvállalataikon keresztül, a legkedvezőbben adózást biztosító cégegységeikbe csatornázzák bevételeiket, hogy így csökkentik adóterheiket. Az IMF becslése szerinte ez évente 500 milliárd dolláros bevételkiesést jelent.

Szinte minden nagyobb multinacionális cég él az „adóoptimalizáció” gyakorlatával. Az Amazonról kiderült, hogy luxemburgi vállalatán keresztül intézte európai eladásait. Az ügy különös fintora, hogy az akkori luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker, aki ma az Európai Bizottság elnöke, felajánlotta az Amazon tisztségviselőinek, hogy segít, ha elakadnak a cégalapításban.

Az adóparadicsomok hallatán a legtöbb embernek az egzotikus szigetek jutnak eszébe, mint a Kajmán-szigetek, de a vagyonos emberek évtizedekig Svájcban tartották pénzüket. A 2008-as válság óta és a különböző nemzetközi adózási megállapodások miatt az alpesi ország már kevésbé vonzó célpont a titkolódzó cégek és magánszemélyek számára. Az ázsiai adóparadicsomok népszerűsége viszont töretlen emelkedést mutat 2007 óta, és „piaci részesedésük” ez idő alatt 20 százalékról 35 százalékra nőtt – derül ki a NBER elemzéséből.

A világ leggazdagabb öt embere

• Jeff Bezos, az amerikai internetes kiskereskedelmi lánc, az Amazon.com alapító-tulajdonosa. Vagyonát 110 milliárd dollárra becsülik, ezzel nemcsak a listát vezeti, hanem a világ valaha élt leggazdagabb embere is egyben.
• Több mint két évtizedekig vezette a listát Bill Gates. A Microsoft alapítója már régóta visszavonult az üzleti élettől, vagyonának jelentős részét költi humanitárius célokra. Kilencvenmilliárd dollárjával a Forbes őszi összesítésében a második leggazdagabb ember a földön.
• A pénzügyi befektetések nagymesterének tartott és szerény életmódjáról ismert 86 éves Warren Buffet a dobogó harmadik helyére került, bár ezt aligha bánja. Befektetési cége a Bershire Hathaway az elmúlt több mint negyven évben minden létező befektetési alapnál jobb teljesítményt nyújtott éves szinten 20 százalékot meghaladó hozammal, ami az amerikai tőzsdeindex évi átlagos növekedésének több mint a duplája.
• Nem sokkal lemaradva a negyedik Amancio Ortega spanyol üzletember, a Zara divatlánc alapítója. A 82 éves cégvezető 77 milliárdos vagyon felett diszponál.
• Az őszi listán a Facebook alapító-tulajdonosa Mark Zuckerberg vagyonát 75 milliárd dollárra tették, bár ez valószínűleg azóta tovább nőtt a cég részvényeinek emelkedésével.