(A Kékfény riportja. Forrás: hirado.hu)

Feri és Norbi egy debreceni általános iskolába jártak, egyikük éppen betöltötte a 12. életévét, társa pedig a 13 évet, még gyerekek voltak. A két hatodikos elhatározta, hogy szereznek egy kis zsebpénzt, két ötödikes fiút szemeltek ki maguknak. Mindez még 2016 őszén, kettő és fél évvel ezelőtt történt.

Verés lett a fenyegetésből

„A vádlottak napi rendszerességgel mentek oda az iskolában a kisebb társaikhoz, őket fenyegették, félelemben tartották azért, hogy adják oda a pénzüket és az értékeiket, különben megverik őket” – ismertette Tóth Karolina, a fiatalkorúak ügyésze.

Aztán a fenyegetésből verés lett, az idősebb fiúk megpofozták, megrugdosták, bordán ütötték a tőlük rettegő kisebbeket. Aztán a fiúk követelőzni kezdtek, egyik nap már a portán kérték a védelmi pénzt. Az egyik áldozat haját megtépték, leköpték, még nagyobb verést ígértek neki, ha nem fizet.

Másnap az udvaron támadtak rájuk, a földön fekvő gyerekeket rugdosták, köpdösték és ütötték. Egy nappal később a testnevelés óra előtt az öltözőben kapták el a két ötödikest. Hiába menekültek a vécébe, utánuk mentek és megverték őket.

Aztán a rá következő napon a két hatodikos kifigyelte, hogy az egyik kisfiúnál van egy kétezer forintos, szemet vetettek a pénzre. A gyerekek a büfénél találkoztak össze. Az áldozat éppen fizetett, 150 forintot tett a pultra, amit az egyik hatodikos felmarkolt és elszaladt.

Egy osztálytársuk sietett a segítségükre – ő is kapott

A kétezrest is meg akarták szerezni, ezért a két nagyfiú elkapta a két kisebbet. Norbert, aki kortársainál jóval erősebb, torkon ragadta az egyiket, míg Feri a másik kisfiú karját csavargatta. A kétezer forintost akarták, a gyerekek zsebeit is átkutatták, de végül csak 20 darab cukorkát találtak.

A kétezres azért nem került elő, mert a fiúk sejtették, hogy baj lesz, és a papírpénzt elrejtették. A hoppon maradt rablók mérgükben elvették a zacskó cukorkát, majd megették a mindössze 200 forint értékű zsákmányt.

A két áldozat kiszaladt az udvarra, hogy segítséget kérjenek a tanároktól, a vádlottak utánuk eredtek. Aztán elkapták és megint földre teperték őket, fejüket egy vakondtúrásba nyomták, és rugdosni kezdték mindkettőt. A bajba került fiúknak az egyik osztálytársuk sietett a segítségükre, de ő is kapott. Sőt, úgy mellbe verték az ötödikes gyereket, hogy eltört a szegycsontja.

Végül egy tanár vetett véget a durva bántalmazásnak, az igazgató pedig rendőrt hívott. Mivel a cukorkák erőszakos elvétele jogilag rablásnak minősül, ezért vádat emeltek a gyerekek ellen.

12 évre szállították le a büntethetőség korhatárát

Hiába voltak mindketten 14 év alattiak, felelniük kell. Az új Büntető Törvénykönyv a legsúlyosabb bűncselekmények esetében a büntethetőség korhatárát a korábbi 14 évről leszállította 12 évre. Ez a változás 2013. július elsejétől, nem egészen hat éve érvényes. Az első gyermekrablót 2014-ben Kecskeméten állították bíróság elé.

A 14 év alatti kecskeméti fiúnak az volt a bűne, hogy egy nagyobb társával az utcán elvették egy másik gyerek 3000 forintot érő sapkáját. A Kecskeméti Járásbíróság a gyerekrablót egy év próbára bocsátotta, majd jól leszidta azért, amit tett.

Más holmijának elvétele, némi fenyegetéssel, talán pofátlan gyerekcsínynek tűnik, valójában ez egy súlyos bűncselekmény, nevezetesen rablás. Alapesetben egy felnőtt 8 év börtönt is kaphat rablásért. Az új Btk. szerint a 12 és 14 év közötti gyermekek legsúlyosabb büntetése javítóintézeti nevelés lehet, ami majdnem olyan, mint a börtön, mivel a büntetés leteltéig nem mehetnek haza az intézetből.

Korábban semmilyen büntetést nem kapott egy 14 év alatti gyerek. Bármit elkövetett, büntetlen maradt. Kilenc évvel ezelőtt például egy Borsod megyei településen négy gyerek megölt egy idős nénit, mert a néni szólni merészelt a rendetlenkedő kiskamaszoknak.

A fiúk beismerték a tettüket, de 14 év alattiak voltak. Az akkori szabályok szerint nem voltak büntethetők, meg kellett szüntetni ellenük az eljárást. Ma már azonban nem úsznák meg, a 2013 júliusa óta érvényes szabályok szerint a legsúlyosabb bűncselekmények esetén – rablás, kifosztás, emberölés, gyilkossági kísérlet – már felelniük kell a tetteikért, de van még egy feltétele a 12 és 14 év közöttiek büntethetőségének.

Vizsgálni kell a gyermek belátási képességét, mert ha nem volt tisztában tettei következményével, hogy valami nagy bajt csinált, akkor nem lehet őt elítélni a tetteiért – mondta korábban a Kékfénynek Sófi Gyula igazságügyi gyermekpszichiáter.

A megvádolt gyerekek egynegyedét felmentik

A statisztika azt mutatja, hogy a megvádolt gyerekeknek átlagosan az egynegyedét, a bíróságok éppen a belátási képesség hiánya miatt, felmentik. Az ügyészségi statisztika szerint 2013-as bevezetése óta összesen 190 gyermek ellen indult büntetőeljárás. Közülük nagyjából 110 gyermek esetében vádat is emeltek, és eddig nagyjából 80 gyereket ítélek el jogerősen. Ebből a 80 elítélt gyerekből hatvanan kerültek javítóintézetbe, a többieket, mintegy húsz gyereket próbára bocsátott a bíróság, és pártfogó felügyelőt rendelt ki melléjük.

„Azzal legtöbbször nincsenek tisztában, ha valakire kicsi értékért támadnak, annak ez lesz a vége” – ezt mondta korábban a kriminológus. Sárik Eszter statisztikai adatokat idézett, amelyek szerint egyre erőszakosabbak lettek a gyermekbűnözők. Sokszor piti értékekért követnek el súlyos bűnöket. Gyakori, hogy csoportosan lesznek elkövetők. Bandáznak, felvágnak egymás előtt, hogy ki az erősebb, a bevállalósabb.

Pedig a gyermekbűnözők legtöbbször maguk is áldozatok. Merthogy szinte minden esetben kiderül, hogy a családjuk elhanyagolta őket, az iskola képtelen kezelni a renitenskedőket, a gyermekvédelmi rendszer pedig nem igazán hatékony, hogy idejében beavatkozzon és megállítsa a lejtőre került kiskamaszokat.

A fiúk védője szerint túlzás a javítóintézet

A Debreceni Járásbíróságon az ügyész arról beszélt, hogy a két rablással vádolt fiút, Norbit és Ferit annyira elhanyagolták, hogy ki kellett őket emelni a családjukból, és lakásotthonba helyezték el mindkettőjüket. Ezek nem zárt intézetek, ezért a két kamasz folyton megszökött. Az ügyész szerint ezért csak az a büntetés lenne hatásos velük szemben, ha bezárnák őket. A két fiú védője szerint azonban a javítóintézet túlzás lenne.

A másodrendű vádlott védője enyhébb büntetést, próbára bocsátást kért, a másik védő pedig még enyhébbet. Szerinte az áldozatok kiszínezték a történteket, kétséget kizáróan nem bizonyított a fiúk bűnössége, ezért felmentést kért. A bíróság végül megadta a lehetőséget a két fiúnak, hogy az utolsó szó jogán beszéljenek, de ők nem akartak semmit mondani, aztán már csak az ítélet volt hátra.

A bíróság az egyik fiút 16 hónap javítóintézeti nevelésre ítélte, a másik fiúnak pedig 14 hónapra kell bevonulnia a javítóba. Aztán a bíró azt kezdte fejtegetni, hogy miért nem lett enyhébb a két gyerek büntetése, pedig esélyük lett volna rá.

A fiúkban nem volt megbánás, a tárgyaláson gyakran komolytalanul viselkedtek. A bíró szerint súlyosító körülmény volt, hogy a büntetőper ideje alatt a kamaszok hol megszöktek, hol megkerültek, egyikük kábítószeres, a másik ellen pedig egyéb ügyei miatt nyomoznak.

Amikor a tárgyalás hivatalos részének vége lett, a bíró még nem engedte el őket, külön a lelkükre beszélt. Azonban, hogy mit mondott nekik, csak rájuk tartozott. Aztán elengedte őket. Az első fokú ítélet nem jogerős, a kamaszok büntetőpere másodfokon folytatódik.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Cseke Csilla)