De mi is ez pontosan? Hogyan előzhető meg, és mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?

A napfény és a természet éledése sokunkat csábít a szabadba, az aljnövényzetben, a fák és bokrok levelein azonban egy nehezen észrevehető állat várja táplálékát: a kullancs.

Magyarországon évente kb. 10 000 friss Lyme fertőzés fordulhat elő. Ez első hallásra ijesztőnek tűnik, így fontos, tudnunk, hogyan előzhetjük meg a fertőzést, illetve kullancscsípés esetén milyen következményekkel számoljunk.

Megfelelő prevencióval megelőzhetjük a bajt. Természetjáráskor vegyünk hosszú ujjú ruhadarabokat, valamint kenjük be magunkat rovarriasztóval. Hazaérve pedig vizsgáljuk át alaposan testünket.

Ha az óvintézkedések ellenére is kullancsot találunk testünkben, fontos, hogy minél gyorsabban eltávolítjuk azt. Legjobb, ha az állatot kullancs csipesszel szedjük ki, de használhatunk még sima csipeszt is vagy cérnát. Minél hamarabb eltávolítjuk az állatot, annál kisebb az esélye, hogy a kórokozó bekerül szervezetünkbe, de sajnos a kullancs akár pár másodperc alatt is ki tudja üríteni béltartalmát, ezzel átadva a fertőzést. Tehát a gyorsaság sem jelent teljes biztonságot.

A legrosszabb, amit kullancs csípés esetén tehetünk, ha csavaró mozdulatokkal próbáljuk kitekerni az állatot testünkből, mert így a megijedt állat egész béltartalmát szervezetünkbe juttatja. Ugyanígy tilos hegyes tárggyal, tűvel piszkálni, valamint olajjal, krémmel bekenni a kullancsot.

Fontos tudni, hogy nem mindegyik kullancs terjeszt betegséget, ugyanis alapvetővel nem hordozzák magukban a Lyme-kórt okozó a baktériumot. Az ő szervezetükben is különböző, fertőzött állatok vérét szívva jut a kórokozó.

Miután a kullancsot kiszedtük, kövessük figyelemmel az érintett testtájat 5-6 hétig. Bár a fertőzést nem könnyű észrevenni, a legalább 5 cm-esre megnövő, leginkább ovális alakú, kokárdaszerű bőrpír a csípés körül már gyanakvásra adhat okot. A Lyme-kór kórokozója az úgynevezett Borrelia burgdorferi baktérium, amely a bőrbe jutás után szaporodni kezd, majd elterjed a testben és célba veszi a vesét, májat, az agyat és az ízületeket, valamint bejut a gerinc-agy folyadékba. Oltás sajnos nincs a kórokozó ellen, a kullancsoltás kizárólag a vírusos agyvelőgyulladás ellen jelent védelmet. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy a baktérium nemcsak kullancs, hanem egyéb vérszívók, például szúnyog által is bekerülhet a szervezetbe.
A fertőzés első fázisában az influenzához hasonló tünetek léphetnek fel, mint például izom és ízületi fájdalom, hidegrázás, fejfájás, tarkómerevség. Ezek a tünetek azonban akár el is múlhatnak, és csak hónapok, évek múltán okoz komolyabb megbetegedéseket, mint például szívizomgyulladást, szívritmuszavart, arcidegbénulást. A betegség legsúlyosabb szakaszában idegrendszeri zavarok mellett ízületi gyulladások alakulnak ki, amelyek elsősorban a térd ízületeit érintik.

A Lyme-kórt vérvizsgálat útján lehet kimutatni, amely a baktérium ellen kibocsátott antitestek jelenlétét vizsgálja. Hazánkban elsősorban antibiotikumos kezelést használnak gyógyítására, de nyugaton egyre jobban kezd a hiperbár oxigénterápia is elterjedni kiegészítő terápiaként.

Ideális helyzetben a betegséget már kezdeti állapotban felismerik, és az antibiotikumos kezelés és a hiperbár oxigénterápia eredményeként a beteg rövid időn belül teljesen meggyógyul. Egy texasi egyetem kutatásában 66 olyan beteg vett részt, akik számos antibiotikum kúrán átestek már, de nem gyógyultak meg. Hiperbár oxigénterápiás kezelésük eredményeként azonban 85 százalékuk teljesen felgyógyult, vagy jelentős javulást figyeltek meg állapotukban.

A hiperbár oxigénterápiás kezelés egy repülőgép belsejéhez hasonlító kamrában zajlik, ahol a páciens kényelmes ülésben ülve 1,5-2,5 órán keresztül 100%-os oxigént lélegez egy maszkon keresztül. A terápiát javítja, hogy mindez a normál légköri nyomás 2,5-szeresén történik, így előnyt kovácsol abból, hogy megemelt nyomáson nagyobb mennyiségű gáz oldódik a folyadékba. Ez esetben az oxigén koncentrációja nő az átlagérték 20-szorosára, mely kiemelkedően növeli a sejtek és szövetek oxigénellátását.

Lyme-kór kórokozója nem tud alkalmazkodni a testben a túlnyomás és tiszta oxigén hatására megváltozott biológiai feltételekhez. Ezek negatív hatással van annak életciklusára, gátolják szaporodó-, és életképességét.
Ezen kívül a Lyme baktériumok egy része képes a szervezet rosszabb vérellátású területein megtelepedni, ahol az antibiotikumok is kevésbe tudják már hatásukat kifejteni. Hiperbár oxigénterápia hatására ezekre a területekre is nagy mennyiségű oxigént juttathatunk, így az antibiotikum a rejtettebb szövetekben is képes elérni terápiás dózisát és nagyobb mértékben képes a baktériumok sejtfalába épülni, ezzel a kórokozó pusztulását okozni. HBO-terápia révén tehát jelentősen növelhető az antibiotikum kúra hatékonysága.

A hiperbár oxigénterápiáról

A hiperbár oxigénterápia során a páciensek egy speciális kialakítású nyomásálló kamrában (ún. keszon kamrában) a normál légköri nyomásnál 2,5-szer nagyobb nyomáson 100%-os oxigént lélegeznek be. A koncentráltan belélegzett oxigén a szokványos körülményeknél 15-20-szoros koncentrációban éri el a sejteket, szöveteket. A megnövekedett oxigénmennyiség hatására olyan élettani folyamatok indulnak be a szervezetben, amelyek a sérült, nehezen gyógyuló területek gyorsabb regenerációját idézik elő.
A terápia eredményesen alkalmazható lábszárfekély, nehezen gyógyuló sebek, csont- és ízületi sérülések esetében, plasztikai vagy helyreállító beavatkozások után, fertőzések (húsfaló baktérium, Lyme-kór), gyulladások (pl.: csontgyulladás), fülzúgás, migrén kezelésére, valamint agyvérzés miatt kieső funkciók bizonyos mértékű helyreállítására is.
Magyarországon egyedüliként a Baromedical Zrt. működtet Hiperbár Centrumot, amelynek a budapesti Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet ad helyet. A Hiperbár Centrum 2005 szeptemberében kezdte meg működését.
További információk: www.baromedical.hu