Bevezetőt mond Bense Zoltán földrajztanár. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Wynne-Hughes Veronika angol édesapa és magyar édesanya gyermekeként látta meg a napvilágot és egy tízméteres vitorláson járta be a Földközi-tengert a családjával gyermekként.

Később talán ennek a páratlan élménynek köszönhetően született meg az az elhatározása, hogy hajóstoppal bejárja a földet.

A tengerparti országokban bevett szokás, hogy hajókra keresnek legénységet. Leginkább idős házaspárok szoktak, vagy olyanok, akik egyedül vannak a hajójukon. Ezek a hajók általában kisebb vitorlások.

A legénységi munka alatt az értendő, hogy hajózás közben a hajózás körüli dolgokkal kell segíteni, míg kikötőkben és öblökben a következő út előkészítésével kapcsolatos munkákkal. Cserébe a hajótulajdonos nem pénzt ad, hanem ellátást. A világutazó lány pontosan erre építve kezdte meg az utazást.

Mint ahogy azt blogjában is leírta, célja alapvetően az volt, hogy minél többet lásson és minél több helyre eljusson. Az utazás megkezdésekor öt évesre tervezte a világjárást, mert úgy hallotta, hogy ennyi idő alatt lehet kényelmesen körbeérni, sok mindent érintve.