A magyar termésmennyiség messze elmarad a megszokottól, ugyanakkor a legjelentősebb európai uniós termelőkörzetekben, így Olaszországban, Görögországban és Franciaországban is nagymértékű visszaeséssel számolnak a gazdák – írta szombati számában a Magyar Idők az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentésére hivatkozva.

Az EU tagországaiban a jelentés szerint átlagosan 65-72 ezer hektárról 700 ezer tonna körüli mennyiségű kajszi kerül le egy évben. A négy vezető kajszitermelő tagországban az idén várhatóan 18 százalékkal kevesebb, összesen 558 ezer tonnás termésmennyiség várható, közülük Spanyolország az egyetlen, ahol növekedést várnak, 9 százaléknyit.

A visszaesés mögött minden bizonnyal a március eleji kemény fagyok állnak, amelyek alaposan megtizedelték a termést.

Magyarországon a legjelentősebb károk a nyugat-dunántúli és az alföldi régiót sújtották, ahol szinte teljesen megsemmisült az idei termés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által szervezett kajszifajta-bemutatón elhangzottak szerint az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek az idén kevesebb mint a harmadát takaríthatják be a termelők, ami még az előzetes becsléshez képest is visszaesés.

A terméskiesés miatt az Európai Bizottság adatai szerint az árak is nagyot nőttek, egy kiló gyümölcsért 1,19 eurót fizettek a termelőknek júniusban. Az áremelkedés itthon is megfigyelhető, az AKI pénzügyi információs rendszerében található adatok alapján a Budapesti Nagybani Piacon e hét elején egy kiló kajsziért 550-650 forintot kértek a kereskedők. Egy évvel korábban az árak 400 és 550 forint között mozogtak