A karácsonyi ünnepek időszaka nagyban kötődik a társas kapcsolatokhoz, közös élményekhez, és sok egyedülálló ember számára igazi megpróbáltatást jelent e napokat társ nélkül átvészelni . Ráerősíthet erre a karácsonnyal kapcsolatos marketing, információ-áradat is, mely szerint egy ilyen nagy volumenű eseménynek tökéletesen kivitelezettnek és meghittnek kell lennie, természetesen a meghatározott "kellékek": étel, ital, dekoráció jelenlétében. Ezekben a napokban még jobban fájhat a párkapcsolat hiánya, és a személy azt élheti meg, hogy a partner is ilyen elengedhetetlen "kellék" lenne ahhoz, hogy az ünnep a maga teljes valójában megélhető legyen.

Ne csak szeretteivel, önmagával is élje meg az ünnepet!
A sikertelen kapcsolat(ok) miatti gyászfolyamat vagy az ünnepek okozta stressz felerősítheti a "mindenki a családban, azzal foglalkozik, hogy szingli vagyok" vagy a "mindenki más párkapcsolatban él és sokkal boldogabb" - típusú észlelési torzításokat is. Mit lehet ilyenkor tenni? Hogyan lehet a helyzethez úgy viszonyulni, hogy megmutatkozzon az ünnepek valódi arca?

Nagyon lényeges, hogy a személy ne áldozatként tekintsen magára, hanem próbálja azt meglátni, hogy mennyiféle lehetőséget hordoz ez az időszak magában. Ehhez elengedhetetlen a befelé figyelés, ráhangolódás, feltárni azt, kinek milyen személyes jelentést hordoz ez az időszak: mik azok a rituálék, hagyományok, amit szívesen folytatna a múltból? Milyen szép emlékei vannak, amik inspirációt adnak a jelenhez? Milyen megtartó, támogató kapcsolatok azok, amelyek széppé teszik ezt az időszakot?

Az ünnep teret ad rá, hogy más dolgokat éljen meg a személy, és máshogy, mint eddig. Nemcsak szeretteivel, hanem az önmagával töltött minőségi időt is jelent.

Segítenek a tradíciók
Az egyéni életút tartalmai, jelentésrétegei mellett segíthetik az elmélyülést a kollektív, régi tradíciók is. Minden ünnepnek megvan a maga szimbolikája, szokásrendszere, ami évszázadokon, évezredeken keresztül üzent a régi idők embere számára. Attól függően, hogy hol helyezkedik el az ünnep az évkörben (így a természet változásaival összehangolva), a hozzá kapcsolódó rituálék mindig nagyban kapcsolódtak az emberi élet fontos kérdéseihez, kapcsolódást, felismeréseket hordoztak és teszik azt ma is.

A rituálék mélyebben megélhetővé teszik az ünnepet, és segítik az egyéni értelemadást. A karácsonyi időszak igen sok szempontból késztethet elgondolkodásra: hogyan van jelen a személy életében a spiritualitás, a viszonyulás az átmenetiséghez, a környezettel való összhang: az adás és kapás, a várakozás valami új létrejöttére (ez a téli napfordulóhoz kötődik -december 22-től kezdve hosszabbak a nappalok), . Megengedett a gyermeki állapotba való regresszió, azt jelképezve, hogy a kezdetekhez, a differenciálatlanságba való visszatérés alapvető feltétele a megújulásnak.

Fontos a visszatekintés
Nemcsak örömforrást, hanem önismereti utat is jelent mindennek megélése, és egy jövőbeli új kapcsolat előkészítésében is szerepe lehet: megmutatkozik benne a személy önállósága, felelősségvállalása, saját belső világához való viszonya .

Az év vége mindig visszatekintéssel is jár: mi az amit szeretnék továbbvinni a következő évre, és mi az amit magunk mögött szeretnénk hagyni? Egy új kapcsolat kialakításához ezek szintén tisztázandó kérdések.

Lehet, hogy pillanatnyilag elkeserítőnek tűnik a helyzet, ugyanakkor a személyes átélés által a karácsonyi ünnepek segíthetnek előkészíteni, hogy a jövőben máshogy alakuljanak a dolgok. Ehhez fontos félretenni a tökéletességre vonatkozó elvárásokat, és megtalálni azt a személyességet, ami az időszakot felemelővé teszi.