Hogy ne érjen meglepetés

Elengedhetetlen tudnunk, az adott vizsgatípusnál milyen feladatokkal kell számolnunk. Az Euroexam szóbeli vizsgáin például a tolmácsolás is feladat lehet. Lelkileg és a gyakorlatban is fel kell készülnünk tehát, hogy sikerrel járjunk.

Miután túl vagyunk a nagy napon, és kicsit kifújtuk magunkat, várhatjuk az eredményünket. Nem kell mitől tartanunk, ha a próbavizsgákat, szintfelmérőket - amiket a neten is elérhetünk - sikeresen abszolváltuk; hasonlóan teljesíthetünk az éles alkalommal is.
A mai nyelvvizsgák működése szerencsére teljesen átlátható. Akár hazai, akár nemzetközi megmérettetésre vállalkozunk, teljes körű tájékoztatást kapunk arról, mit és hogyan pontoznak. Garantáltan nem fogunk azért megbukni, mert a tanárnak rossz napja van, ugyanígy nem fogunk átmenni, mert szépen mosolygunk. Az eredményszámítás teljesen egzakt és utánkövethető.

Az egyik legnépszerűbb vizsgatípus, az Euroexam közzéteszi weboldalán tájékoztatásul, hogy alakul ki a vizsgaeredmény.

A különböző feladattípusokra százalékban megadott értékelést kapnak az indulók, a százalékok aztán összegződnek, és kijön a végeredmény. Egy komplex vizsgán a írásbeli és szóbeli két külön ‘szekciót’ alkot. Mindkettő kap egy összegző százalékot, majd ebből a kettőből alakul ki a végeredmény.
A négy vizsgarész (angol nyelv esetén: Writing, Reading, Listening, Speaking) mindegyikén egyenként el kell érni a 40 százalékot, hogy sikeres lehessen a vizsga. Nem átlagolható tehát össze a matematika segítségével a 10 és a 99 százalék - ha valaki egy minimum szintet nem ér el az egyik feladatkörnél, az bizony nem tudja a nyelvet a megfelelő színvonalon.
Összességében a minimumszintnek számító 40 százaléknál több kell a megfeleléshez: 60 százalékos végeredmény a feltétele a sikerességnek.

A félsiker is siker

Ha csak írásban teljesítünk 60 százalék felett, de szóban nem, az előbbiről azért kapunk papírt. Ebben az esetben a komplex vizsga teljesítéséhez már csak a szóbelit kell újra megpróbálnunk, ahol mondjuk azért buktunk meg, mert 41 százalékra jött ki az eredményünk.
A végeredmény nemcsak a pontok összeadásából áll: bonyolultabb és igazságosabbnak szánt módszerrel jön ki. A nyelvvizsga eredményszámítás komoly statisztikai számításokkal zajlik. Figyelembe veszik, hogy melyik feladat milyen nehézségű, valamint azt is kivitelezik, hogy minden feladattípus ugyanolyan súlyt kapjon a végeredményben, még ha nem is ugyanannyi feladatból áll. Biztosak lehetünk tehát abban, tudásunk valódi szintjét mutatja az eredmény, amit kézhez kapunk.