Mikor úgy érzi, fáj a lába, azt általában görcs vagy meghúzódott izom okozza. Azonban a jelenség hátterében egy sokkal súlyosabb probléma is állhat: vérrögképződés, mélyvénás trombózis.

A mélyvénás trombózisról – mely súlyos egészségügyi következményekkel járhat - akkor beszélünk, mikor valamelyik ún. mély vénában (általában a lábszárban vagy combban) egy vérrög képződik. Ha nem kezelik, a vérrög leszakadhat, és a véráramon keresztül a tüdő artériájába jutva gátolhatja a véráramlást, és halálhoz vezethet.

A vérrög akkor is problémát okozhat, ha a lábban marad. A láb krónikus duzzadását okozhatja, ami krónikus fájdalomhoz, a bőr időnkénti repedezettségéhez, ezzel együtt pedig kötőszöveti gyulladáshoz és bőrfertőzéshez vezethet.

A MÉLYVÉNÁS TROMBÓZIS DIAGNOSZTIKÁJA
A mélyvénás trombózis diagnózisa nem egyszerű, mivel a betegeknek csak fele észlel bármiféle tünetet, és általában ezek a tünetek sem specifikusak, gyakran félrevezetőek és könnyű más egészségügyi probléma tüneteivel összetéveszteni őket.

A mélyvénás trombózis tünetei a következők:

• duzzadt láb – a leggyakoribb tünet
• csak egy láb érintett
• a terület fájdalmas és meleg
• idővel a tünetek rosszabbodnak, ahelyett, hogy enyhülnének, mint ahogy az egy izomhúzódásnál történne
• a duzzanat nem múlik akkor sem, ha a lábat egy órára vagy egy teljes éjszakára kissé megemeljük

A különbséget az izomhúzódás és a mélyvénás trombózis között az is jelzi, hogy míg az izomhúzódás okozta fájdalom általában az alsó lábszár jobb oldalán jelentkezik, mélyvénás trombózis esetén a fájdalom a lábszár hátuljában jelentkezik.

Amennyiben fáj a lába, győződjön meg róla, hogy a mélyvénás trombózis kockázati tényezői közül fennáll-e bármelyik is!

A mélyvénás trombózis rizikófaktorai

• a közelmúltban történt műtét, különösen ortopéd sebészeti
• hormongyógyszerek alkalmazása (például fogamzásgátló tabletta vagy hormonpótló terápia)
• olyan betegség, mely hosszú ideig tartó csökkent fizikai aktivitáshoz vezet
• Mikor sétálunk, az izmaink összehúzódnak, és vért pumpálnak a szívbe. Mikor nem vagyunk aktívak, a vér áramlása lelassul, nagyobb valószínűséggel rögösödik.

Amennyiben felkeresi orvosát a mélyvénás trombózis gyanúja miatt, az orvos valószínűleg fizikális vizsgálatot végez el az érintett lábon, hogy ellenőrizze a fájdalmat, duzzanatot és ellenőrzi, hogy vannak-e csomók, melyek vérrögök is lehetnek.

A mélyvénás trombózis diagnosztizálásának azonban legjobb módja az ultrahangos vizsgálat, mellyel mindkét láb vénáit és artériáit ellenőrzik. A vizsgálat segít meghatározni, hogy a vérrögök mélyvénákban vannak-e, és veszélyesek, vagy a felületi vénákban, ahol nem veszélyesek.
Amennyiben az ultrahang nem nyújt világos képet, az orvos elrendelheti a venográfiát, mely során intravénásan festéket injekcióznak az érintett lábba, így a véna láthatóvá válik a röntgenfelvételen.
A mélyvénás trombózis jelei egy úgynevezett D-dimer vizsgálattal is kimutathatók. Ez egy olyan laboratóriumi vizsgálat, mely a vérrög feloldódása során képződő anyag, a véralvadásban fontos szerepet játszó D-dimer nevű fehérje szintjét méri a vérben.

KEZELÉSE
A mélyvénás trombózis kezelhető állapot. Az orvos valószínűleg véralvadásgátló gyógyszert ír fel. Ilyen például a warfarin, heparin, enoxaparin vagy a rivaroxaban. Egyes betegeknél thrombolízist (vérrög oldása) és/ vagy thrombectomiát (vérrög eltávolítása) alkalmaznak, mely során egy katéter, egy ballon és vérrög oldó gyógyszer (tPA) segítségével gyorsan feloldják vagy eltávolítják a vérrögöt.
A mélyvénás trombózissal kezelt betegeknek oda kell figyelniük az aktív életmódra, hogy csökkentsék a vérrögképződéshez vezető rizikófaktorokat. Mivel a betegség általában műtét vagy csökkent fizikai aktivitás miatt alakul ki, ha újra aktív életet él, a trombózis kockázata csökken.