Amennyiben az örökhagyó nem tesz végrendeletet a törvény által meghatározott sorrend szerint örökölnek utána. Abban az esetben viszont, ha az örökhagyó meg akarja határozni, hogy pontosan ki és milyen vagyontárgyat örököljön halála után, mindenképpen végintézkedést kell tennie.

A polgári jog szabályai alapján ennek többféle lehetséges módja van. Jelen cikkünk célja a végrendelet fajtáinak az ismertetése.

Az örökhagyónak lehetősége van arra, hogy halála esetére az egész vagyonáról vagy annak csak egy részéről rendelkezzen végintézkedés alapján. Fontos követelmény, hogy végrendelkezni csak személyesen lehet és az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az is szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzon.

A végrendeletnek három fajtáját ismeri a törvény. Ez alapján végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet, valamint szóbeli végrendeletet is lehet tenni. Ez utóbbit azonban csak kivételes esetben engedélyezi a törvény.

Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Ezzel kapcsolatban a törvény néhány összeférhetetlenségi előírást is megfogalmaz, ugyanis nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan közjegyző előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Továbbá érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.

A vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személyek számára a törvény előírja, hogy ők írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehetnek.

A törvény szerint írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendelet valaki szempontból akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt:

• sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja; más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
• a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

Fontos kiemelni, hogy a több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el. Továbbá a több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet kapcsán a törvény azt is megköveteli annak érvényességéhez, hogy minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el és minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú lássa el aláírásával.

A végrendelet kivételes esetben szóban is megtehető. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Ilyen eset lehet például, ha valaki súlyos közlekedési balesetet szenved és életveszélyes állapotban kerül kórházba, és már nincs lehetősége írásban végrendelkezni.

A szóbeli végrendelet akkor tekinthető érvényesnek, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.

Szerző: dr. Fekete Klaudia