Az egészséges, hibátlan bor készítésének alapvető kelléke a tiszta hordó. Még a rendszeresen kénezett hordót is vizsgáljuk át használatba vétel előtt. Ennek jó eszköze, ha drót végére gyertyát rögzítünk, s annak világító lángját a hordóban megjáratva tüzetesen szemrevételezzük a belsejét.

- A töltőképes hordó levegője jó illatú, fája tiszta, az ilyet elég tiszta vízzel egyszer kiöblíteni.
- Ha már hónapok óta üresen áll a hordó, használatba vétel előtt töltsük meg hideg vízzel (duzzasszuk), majd egy nap múlva öntsük ki a vizet. Ha ezt nem tennénk, a szikkadt hordó „meginná” a belé töltött must vagy bor egy részét.
- Ha új a hordó, az előkészítés legyen nagyon alapos, mert a dongák pórusaiban sok olyan anyag van, amelyek kioldódva nemkívánatos faízt adnak a bornak. Legelőször is hideg vízzel megtöltjük az új hordót, majd 3-4 napig áztatjuk. (Jó, ha ezt kétszer-háromszor megismételjük.) Ezt követően 100 literenként 10-15 liter forró vizet öntünk a hordóba, ledugózzuk, majd erősen hengergetve jól összerázzuk (megtáncoltatjuk). A dugót egy pillanatra kivesszük, hogy a forró gőz kimenjen, majd ismét bedugjuk, s megvárjuk, míg a víz lehűl. A kiforrázott, de még langyos hordóba 3 százalékos mosószódás (nátrium-karbonátos) oldatot öntünk, és átmossuk vele az edényt. A hordót forró vízzel egyszer-kétszer újraforrázzuk, hogy a szóda maradványai eltűnjenek. Ezt követően hideg vízzel töltsük meg, majd egy-két napig hagyjuk így állni a hordót (hogy a fájának pórusai összehúzódjanak), majd állítsuk csöpögőre és hagyjuk kiszikkadni. Az így előkészített új hordóba először csupán mustot ajánlatos fejteni, bort csak akkor, ha már legalább egyszer forrt benne a must.
- Ha a hordó erősen penészes, legjobb, ha kifenekeljük és a penészt szárazon lekaparjuk a dongákról. (Ha a ki- és befenekezésben nincs gyakorlatunk, vigyük kádárhoz.)