Persze más kell a nőknek, mint a férfiaknak, ám az elgondolkoztató, hogy minden ötödik nő már szakított azért, mert nem tudta elviselni a párja hobbiját.

Érdekes kérdés, vajon otthagyná-e a párját, vagy szóba se állna olyannal, aki az idejének jelentős részét horgászással vagy vadászással tölti: Magyarország egyik társkereső oldala, a Csajok és Pasik felmérése szerint ez bizony előfordul. László Gergő, a portál ügyvezetője elmondta: a több mint 400 ezer regisztrált tagot számláló társkereső kutatásából kiderült, hogy a férfiak szerint kifejezetten szexi, ha egy nő énekel a zuhany alatt, süt-főz, esetleg rúdon táncol; a nők viszont a férfiak főzési és sütési tudományát díjazzák a leginkább.

A hobbikat kutató kérdések szerint kevéssé népszerű szabadidős elfoglaltságnak számít az extrém állattartás, a túlzott testgyúrás, s a nők számára fontos, ha egy férfi motorozik vagy küzdősportot űz.

Hasznos tudás, hogy a gyengébbik nem ma már nem dől be a „jöjjön, drága, megmutatom a bélyeggyűjteményemet” invitálásnak, és taszító időtöltésnek tartja a vásárlásmániát, a sorozatnézést, a sok bulizást is.

Ám a legelviselhetetlenebb hobbi a horgászat – miközben nagyon sok férfi még ma is olyan bemutatkozó képet tesz fel magáról, amin óriási halakkal pózol. S hogy miért éppen a horgászat? Dr. Fehér Gabriella pszichológus szerint ennek oka lehet, hogy míg a férfiak régen a családfenntartás miatt halásztak és vadásztak, manapság inkább az elvonulás okán teszik. Ezek olyan hobbik, amikben a nők nem nagyon tudnak részt venni, vagyis kirekesztettnek érzik magukat. A hölgyek a szabadidejükben sokkal inkább vágynak társaságra, olyanokkal találkozni, akikkel kibeszélhetik magukat. Amúgy is rájuk kevésbé jellemző a hobbi, de ez életkorok szerint változhat. A női hobbik (kötés, horgolás, főzés, kertészkedés) tartalma többnyire a hasznosság, a praktikusság.

Talán mindez magyarázatot adhat arra, ami a Csajok és Pasik társkereső kutatásából kiolvasható: minden ötödik nő szakított már azért, mert nem tudta elviselni a párja hobbiját. László Gergő szerint a társkeresésben fontos ismeret lehet a partner kedvenc szabadidős elfoglaltsága, mert a férfi és nő elgondolkozik azon, vajon hozzáillő-e az olyan ember, aki olyankor süt-főz, fut, horgászik, jár moziba, hallgat zenét, kirándul, jár koncertre, zenél együttesben, gyűjt szenvedélyesen vagy éppen olvas óraszám.

Szerencsések azok a párok, akiknek közös a hobbijuk. Eközben pedig kifejezetten rémisztően hat, ha valakinek még hobbija sincs: dr. Fehér Gabriella szerint róla azt gondolhatják, hogy unalmas, sótlan ember.

Ám akadnak hobbik, amelyek kifejezetten problémásak: a gyűjtőszenvedély bizonyos ponton túl kórossá is válhat, miközben a gyűjtőnek nincs is betegségtudta.

E szenvedély azonkívül, hogy helyigényes (elveszi az életteret attól is, aki nem gyűjt semmit), jelentős anyagi kiadással járhat – arról nem is szólva, hogy sokszor takarítani sem lehet az összehordott tárgyakról, ami pedig egészségügyi gondokhoz vezethet.

A pszichológus szerint mindez a házaspároknál nem annyira jellemző, de tény: meglehet, hogy a szenvedélyes gyűjtő éppen ezért nem talál társra.

(Címlapfotón: Plüssállat gyűjtő. Gazdájuknak épphogy jut talpalatnyi hely a plüssállatok között - FOTÓ: YVES HERMAN, REUTERS)