Az Országos Kereskedelmi és Iparszövetség ügyvezető elnöke Vadász György szerint nem érdemes mennyiségi versenyt hirdetnie Magyarországnak. Vadász György azt mondja: elég szembesülni azzal, hogy a magyar vásárlók a sonkafogyasztásuknak csupán 40 százalékát szerzik be hazai gyártóktól. Sok esetben azért nem választhatunk hazait, mert a sonkát még feldolgozás előtt külföldre adják el. Az egyik legfontosabb felvevő piaca Spanyolország, ahol - talán sokan nem tudják - a világhírű serranói sonka alapja is magyar.

200 milliárd az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztésére

Több hazai késztermékre volna szüksége az itthoni kereskedelemnek, és ha exportáljuk azt is előnyösebb feldolgozva tenni. Ezt kívánja segíteni a kormány hamarosan élesedő vidékfejlesztési programja, amelynek 1250 milliárd forint értékű pályázatai ősztől érhetők el. Ebben a csomagban 200 milliárd forintot nevesítettek is, mert ezt kimondottan az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztésére, korszerűsítésére lehet elkölteni.

Külföldiek keresnek a magyar terményeken

Ma a mezőgazdaság exportteljesítményének jelentős része feldolgozatlan áruként hagyja el az országot. Ennek aránya korábban 40 százalék volt, de ma már valamivel jobb a helyzet és csak 30 százalék. A cél, hogy tovább csökkenjen, és 2020-ban már csak 20 százalék legyen. Ha ezt eléri az ország, akkor a hozzáadott érték itthon marad, ami további fejlesztéseket generál, új munkahelyeket teremt és a vidéki feldolgozóiparban dolgozók fizetésének emelését jelentheti.

A kézműves termék hoz igazi hasznot

Az élelmiszer-feldolgozó ipar ma veszteséges, de legföljebb nullszaldós –állítja Vadász György. „Égető szükség van a beharangozott támogatásra. A kormány a lehető legjobb helyre teszi a pénzt, mert ez a 200 milliárd hozzásegítheti a vidéki élelmiszer-feldolgozó cégeket ahhoz, hogy minőségi árut állítsanak elő” – mondta az ügyvezető elnök a Helyi Híradónak. „Az Európa és az USA közötti gazdasági verseny a küszöbön álló szabadkereskedelmi megállapodás megszületése után törvényszerűen kiélesedik. Magyarország, méretei miatt, ebben a versenyben a mennyiségi termeléssel nem érhet el eredményt. Számunkra egyedül a minőségi termékek hozhatnak gazdasági sikert. Ide kell értenünk a kézműves élelmiszereket is. Magyarország Amerikával szemben is győzhet, mert a mi élelmiszeriparunk természetes ízt tud előállítani. Az ízes, ízletes, adalékmentes élelmiszerek pedig ma egyre inkább felértékelődnek” – folytatta fejtegetését.

Megmenthetik a teheneket

A szakember szerint a tejipar kiemelt célpontja lehet a jövőbeli fejlesztéseknek. Ez pozitívan hat majd a tejtermelő gazdákra is, akik mostanság válságos időket élnek, közülük sokan a nyomott felvásárlási árak miatt azt fontolgatják, hogy levágják a tejelő szarvasmarha állományukat. Ezt az értéket pedig a szakember szerint nem szabad elveszíteni: figyelemre méltó tény, hogy Magyarország lakosságarányosan több tejet képes előállítani, mint Lengyelország.

Egybe vág az iparszövetség véleményével a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkárának minapi bejelentése, mely szerint az ősszel induló pályázatokkal elsősorban a mikro- és kisvállalkozókat kívánják helyzetbe hozni. Ez az a szektor, ahol az emlegetett minőségi élelmiszereket - beleértve a kézműves élelmiszereket is - előállítják.

Szerencsés csillagzat

Vadász György a Helyi Híradónak azt is kifejtette, hogy az időzítés kiváló, hiszen az infláció alacsony, a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja segítségével alacsony kamatokra lehet beruházási pénzekhez jutni. Számos feltétel most állt össze először a vidéki iparfejlesztésre. Ilyen az is, hogy az uniós támogatások 60 százaléka is kimondottan iparfejlesztésre használható. Az ügyvezető elnök a jövőt tekintve bizakodó, mert az élelmiszer-feldolgozás megoldandó gondjai mellett húzóágazatként kiválóan teljesít a járműgyártás és a gyógyvízre épülő ipar is, utóbbi pedig erőt ad a hazai kereskedelemnek és a vendéglátó iparnak is.