E körbe alapvetően azokat a munkáltatótól kapott extra juttatásokat soroljuk, melyeket munkabérünkön felül kapunk, s amelyeket a munkáltatók adómentesen, vagy a jövedelemre vonatkozó adózási szabályoknál kedvezőbb adóterhek mellett tudnak nyújtani.

A nyár közepén az Országgyűlés elfogadott egy olyan adótörvényeket módosító csomagot, mely sajnos ezen juttatások körét 2019. január 1-től várhatóan igencsak leszűkíti. Tekintsük át, melyek a hazánkban legnépszerűbb ilyen jellegű juttatások, s melyek azok, melyeket munkáltatónk jövőre is kedvezményes feltételekkel tud számunkra biztosítani.

A leginkább elterjedt béren kívüli juttatásnak tekinthető hazánkban a Széchenyi Pihenőkártya, melynek három alszámlájára (vendéglátás, szálláshely, szabadidő) évente 150.000,- Ft, 225.000,- Ft és 75.000,- Ft erejéig kedvezményes adózási szabályok szerint kaphatunk munkáltatónktól bérünkön felüli juttatást. Jó hír, hogy e juttatási formára vonatkozó alapvető szabályok jövőre sem változnak, így megmarad annak kedvezményes adózása, illetve a fent említett éves keretösszegek is.

Szintén elterjedt juttatási formának tekinthető a készpénzben nyújtott juttatás, melynek összege jelenleg évente 100.000,- Ft. Jövőre sajnos ez az elem kikerül a kedvezményes adózási szabályok alól, tehát ha munkáltatónk jövőre készpénzben kíván számunkra jutalmat adni, az a jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint fog adózni.

Hasonlóan népszerű cafeteria elem az Erzsébet-utalvány is, mely idén ugyan még kedvezményes adómérték mellett adható a munkavállalóknak, jövőre azonban már ez is jövedelemnek fog számítani, így közterhek szempontjából osztani fogja a bérünk sorsát. Szintén ugyanígy fog adózni a most még kedvezményes adóterhekkel adható helyi bérlet támogatás, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, illetve a sportrendezvényekre szóló vagy egyéb kulturális programok látogatására jogosító belépők is.

Jövőre jövedelemként adózik továbbá minden olyan, munkáltatók által nyújtott támogatás, amelynek célja a lakhatás megteremtése, illetve a diákhitel visszafizetéséhez nyújtott munkáltatói támogatás is.

A munkáltatók jelenleg évente háromszor kedvezményes adóterhekkel nyújthatnak részünkre csekély értékű ajándékot, ide tartozik például a karácsonyi ajándékok nagy része, születésnapra, névnapra adott ajándék, illetve a nőnapra adott virág is. Jövőre ilyen, csekély értékű ajándékot évente egyszer kaphatunk kedvezményes adózás mellett munkáltatónktól, a további alkalmakra kapott ajándék viszont szintén jövedelemként fog adózni.

A kisgyermekes munkavállalók számára ugyanakkor jó hír, hogy jövőre is adómentes marad az óvodai, bölcsődei szolgáltatás térítése. Újdonság, hogy jövőre a munkáltatók már a munkavállalók nevére kiállított számla alapján is elszámolhatják ezen költségeket, míg idén ez csak a munkáltató nevére kiállított számla alapján lehetséges. E körben nem csak az alapszolgáltatások térítési díja számolható el, hanem a munkáltatók adómentesen támogathatják például az óvodai, bölcsődei étkeztetést is.

Kijelenthető tehát, hogy jövő év elejétől kezdve alaposan átalakul hazánkban a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások rendszere, azonban a rendszer átalakulásának munkavállalókra gyakorolt hatása jelen pillanatban még szinte megjósolhatatlan.

Szerző: dr. Vágány Tamás

Forrás: DAS