Jövő héten még melegebb lesz az időjárás, pedig sokan már most is nehezen viselik a forróságot. Az orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy ilyenkor 3-4 liter vizet is meg kell inni egy nap. Azoknak pedig, akik ilyenkor odakint, vagy nem légkondícionált helyen dolgoznak, ennek a dupláját.

Bakter zárja és nyitja a sorompót Fonyódon a kikőtői állomásnál. Van, hogy óránként négyszer-ötször. Még a kánikulában is, a vonatközlekedés nem állhat le ilyenkor sem. Zakatolnak a mozdonyok Szilvásváradon is. A kisvavsút vezetőfülkéje a hőségben teljesen átmelegszik, a masiniszták folyamatosan szellőztetnek az állomásokon.

„Ilyenkor nyitva hagyjuk az ajtót, ablakot teljesen, azért csak mozogjon a levegő. Szódám van, tonikom, ásványvízem, úgyhogy el vagyok látva” ~ mondta Bakos Zoltán mozdonyvezető az M1 Híradónak.

Liszt, élesztő és egy tonna jég

Egy pilisjászfalui pékségben gagasztják a tésztát, sütik a kenyeret. Forr a levegő a kemencék mellett. A pékek nemcsak magukat, a tésztát is kénytelenek hűteni, ha tombol a kánikula.

„Ilyenkor gyakorlatilag egy tonna jeget elhasználunk egy nap, erre vannak különböző berendezések, amikkel előlállítjuk ezt a sok jeget. Emellett még hűtött vízet is használunk, mert nagyon felmelegednének a tészták és úgy nem tudunk dolgozni” – mondta Nick Sebestéyn a Sváb Pékség tulajdonosa.

Folyamatosan dolgoznak a mentősök és az orvosok

A zalaegerszegi mentőállomáson egymást váltják az esetkocsik. Sok a riasztás, folyamatosan munkában vannak a mentősök. Mindközben a tikkasztó hőség őket is megviseli.

„Annyi könyebbség van, hogy a kocsik jelentős részében van légkondicionáló, az újabb kocsikban, a mentőállomás más részeiben is van légkondi, azért így könnyebb elviselni” – részletezte a mentőorvos, Muszil Zoltán.

Az orvosok és ápolók feladata is jóval több. A fővárosi Szent István Kórház belgyógyászatán kétszer annyi a beteg, mint máskor.

„Soha nem voltam még ilyen rosszul” – mondta egy nő az M1 kamerái előtt. Ő kiszáradás és szívelégtelenség miatt került kórházba. Arról is beszélt, hogy nagyon megviseli ez a meleg.

„Szédülés, ájulásérzet, szívdobogásérzet. Amit aztán akár, hogy ha komolyabb szintre jut ez, akkor ájulás is követhet. A napsugárzás közvetlen hatásai érvényesülhetnek úgy, mint hőkimerülés, súlyosabb esetben pedig hőgutát is lehet kapni, a hőguta az már egy olyan fokozat, amikor egészségügyi ellátást igényel a páciens. Jó tanávcsként, mit mondhatnánk el, a legfontosabb az elégséges folyadékbevitel lenne” – fejtette ki Kósa István a Dél-Pesti Centrumkórház ügyeletes orvosa.

Az orvos továbbá azt tanácsolja, hogy a nagy hőségben a napi átlag kétszeresét, vagyis legalább 3-4 liter folyadékot igyunk. Azok pedig, akik megerőltető fizikai munkát végeznek ennek a dupláját fogyasszák el. Délelőtt 11 és délután 4 óra között pedig lehetőleg ne tartózkodjunk a tűző napon.