Az ünnepélyes kiállítás megnyitón január 17-én Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató köszöntötte a megjelent érdeklődőket, majd Csányi József polgármester méltatta pár mondatban a tárlatot.

Kossuth Tivadar festőművész képeit és művészetét nagy szeretettel üdvözöljük itt Kiskunfélegyházán. Ha körülnézünk a teremben, megállapíthatjuk, hogy érdekes kiállítás. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár hírnevéhez és kultúrájához hűen már az év első napjaiban egy új kiállítással lep meg bennünket, olyannal, amilyennel eddig még nem találkoztunk – mondta városunk első embere.

A kiállítást Réti Mária művészettörténész nyitotta meg a művész életútjának bemutatásával, majd a tárlat egyes darabjainak témájáról és ihletforrásáról szólt.
A művészet egyik funkciója, hogy gyönyörű és szép legyen. Kossuth Tivadar igen küzdelmes úton jutott a művészetnek erre a csúcsára és a pályának eme a csodálatos magaslataira.

A művész 1947. május 9-én született Jugoszláviában, a vajdasági Törökbecsén. Édesanyja révén, aki ikonokat festett, korán megismerkedett a festészettel. Az iskolában azonban - családja akaratának engedve - asztalos mesterséget, majd kerámiát tanult. A diploma megszerzése után szülővárosának csempegyárában kezdett el dolgozni, ahol egyre fentebb lépked a ranglétrán, majd vezetője lesz annak a részlegnek, ahol exkluzív, kézzel festett csempék készülnek. Munkája mellett szobrokat és nagyméretű mozaikképeket készít, melyeket elvitt egy fényképészhez, majd a fotókat elküldte Belgrádba, a legnevesebb jugoszláviai műtörténészhez, Otto Bihai-Merinhez. Az Utolsó vacsora című képét azonnal megvásárolta, és arra bíztatta a művészt, hogy járja be műveivel a világot. Kossuth Tivadar festményeit a következő években Franciaországtól, az Egyesült Államokon és Ausztrálián át Japánig világszerte megismerték. Számos felkérés, meghívás következett többek között az 1992-ben a svájci Vevey-ben rendezett Chaplin-filmfesztiválra is. A híres filmes életét ábrázoló, meseszerű szürrealisztikus festménye Geraldine Chaplint is elbűvölte, éppúgy, mint későbbi művei Richard Attenborought és Danilo Kist. 1993-ban egy újabb felkérésre elkészítette azt a családi címert, amellyel Hans Ohlsen úr képviseltette magát a Dán Királyi Klubban. Kossuth Tivadar hosszú, kitérőkkel tarkított életpályája során megteremtette egyedi, csak rá jellemző képi stílusát, mindvégig megőrizve és követve a maga egyéniségét, választva egy nehéz, de önálló utat, s ez az út végül sikerhez és elismeréshez vezette. A rangos megrendelések mellett képeinek tulajdonosai között művészek, politikusok és nagy gyűjtemények szerepelnek, éppúgy találhatunk tőle festményt a németországi koblenzi Landesmuseumban, mint londoni, New York-i, tokiói magángyűjteményekben. (Forrás: Kossuth Tivadar weboldala)

Kossuth Tivadar művészetének egyik ikonikus témáját a cirkuszképek jellemzik. Az a cirkuszvilág, melyeket ő ezekkel a képekkel teremtett, nem a hagyományos értelemben vett cirkuszi ábrázolásmód, hanem inkább a való világból a csillogó, édeni, eszmei világba való elvágyódás érzését próbálja képeivel megjeleníteni. A szegedi világ, a paraszti élet, a halászok, a népi folklór, a népi kultúra vonulatai is meghatározóak a művész életében, de a cirkuszvilág mellett másik kiemelkedő irányvonala a Biblia – jellemezte a művészettörténész a tárlaton látható alkotásokat, majd néhány művet részletesen is bemutatott a megjelenteknek.

A kiállítás megnyitót a Kiskunfélegyházi Alapfokú Művészeti Iskola növendékei színesítették előadásukkal.