Az árakat fürkészve koránt sem mindegy azonban, hogy fehér répacukorról vagy barna nádcukorról van-e szó. Előbbi kilója ugyanis alig több 200 forintnál manapság, utóbbiért azonban ugyanazon bolton belül akár ötször annyi pénzt is elkérhetnek. Ezzel persze alapvetően még semmi gond sem lenne, a probléma viszont ott kezdődik, hogy sokan egészségesebbnek gondolják a barna (színű) cukrot, és ezért hajlandóak akár több pénzt is fizetni érte. Ez, a mai napig sokak fejében élő gondolat azonban hamis, ugyanis egészségügyi szempontból semmilyen különbség sincs a fehér, illetve barna kristálycukrok között. Mutatjuk, miért drágább mégis ennyivel az utóbbi.

A KSH legfrissebb, júniusi statisztikái szerint bár a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a cukor ára kiugróan nagyot zuhant 2017 júniusához képest. Ez azt jelenti, hogy 2018. hetedik hónapjában 22,1 százalékkal volt olcsóbb a kristálycukor, mint az előző év azonos időszakában.

Bár a KSH hivatalos, fogyasztói árak alakulását mutató statisztikáján a 2018-as adatok nem szerepelnek, érdekes megnézni, hogy a 2013-as 300 forintos csúcshoz, és a 2017-es, szintén közel rekord magas árhoz (266 forint) képest, mennyit kell most fizetniük a vásárlónak egy kiló kristálycukorért a boltokban.

Cukor a magyar boltokban
Azért, hogy tisztábban lássuk az aktuális magyar kristálycukor felhozatalt, megkérdeztük a legnagyobb hazai áruházakat, hány különböző, egy kilós terméket tartanak a boltok polcain, és hogy ezeknek miként alakulnak jelenleg az áraik. Ezen felül kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vásárlók mely termékeket részesítik leginkább előnyben.

Mindezek alapján a Sparban, a cikkelem szám tekintetében 55 százalék a fehér kristálycukrok, és 45 százalék a nádcukrok aránya, ami azt jelenti, hogy a boltok polcain 5 féle van az előbbiből, és további 4 féle az utóbbiból. Az Auchan webáruházában 4 féle fehér kristálycukrot és 1 féle nád kristálycukrot találtunk, a Tescóéban pedig szintén 1 nád kristálycukor volt, illetve 3 féle fehér kristálycukor (répacukor).

Az Aldi munkatársai arról tájékoztatták a Pénzcentrumot, hogy "diszkontjaikban 5 féle kristálycukrot kínálnak, valamennyit 1 kg-os kiszerelésben". A kínálatban 4 féle fehér répacukor és egy barna nádcukor érhető el. Ám ezekből az üzletekben mindig csupán 2 félét tartanak egy időben. A Lidlben a vásárlók szintén 4 féle cukorral találkozhatnak, melyek közül kettő szezonális jelleggel érhető el. A megoszlás 2 répa, illetve 2 nádcukor.

Az árak tekintetében a bio, illetve nádcukrok kivételével alig kapható jelenleg Magyarországon olyan répacukorból készült fehér kristálycukor, aminek az ára 200 forint fölé kúszna. Az aktuális kedvező árak egyébként a cukor világpiaci árának tudhatók be, mióta ugyanis az EU eltörölte az úgynevezett cukorkvótát a hazai árak is jobbára beálltak a cukor világpiaci árához, ami jelen esetben áresést eredményezett a hazai boltokban. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a cukorkvóta kivezetése nyomán, hosszabb távon várhatóan erősödik majd az áringadozás is.

Mindenki rosszul tudja
Az árakat figyelve kitűnik, hogy a barna nádcukor ára akár négy és félszer annyiba is kerülhet, mint egy olcsóbb fehér répacukoré (például Koronás Demerara vs. saját márkás kristálycukrok). Ezzel alapvetően persze nem lenne gond, hiszen mindenkinek a saját döntése, hogy milyen élelmiszerre mennyi pénzt költ, ráadásul az árat amúgy is rengeteg tényező befolyásolja. Az ugyanakkor már sokkal problémásabb, hogy megannyi ember fejében mind a mai napig él az a gondolat, hogy a barna cukor egészségesebb, mint a fehér. Ez a kijelentés azonban nem igaz. Éppen ezért megkerestük a NÉBIH-et, hogy egyszer és mindenkorra tiszta vizet önthessünk a pohárba kristálycukor téren.

Ha kémiai szempontból nézzük, akkor nincs különbség a répacukor és a nádcukor között. Mindkettő szacharóz, azaz egy egyszerű, kettős cukormolekula, amit a szőlőcukor (glukóz) és a fruktóz (gyümölcscukor) alkot. Egészségügyi szempontból tehát teljesen mindegy, hogy barna vagy fehér cukrot fogyasztunk. Eltérés az élvezeti értékben lehet a barnacukroknál tapasztalható karamellás íz miatt, ami sütemények, teák és kávék ízesítésekor lehet érzékelhető - mondta el a Pénzcentrumnak a hatóság, hozzátéve, hogy "a barna nádcukroknak a fehér cukorénál valamivel magasabb ásványi anyag tartalma van magnézium, foszfor, kálium, kalcium, vas tekintetében, a vitamin tartamukban viszont szinte nincs is különbség. A napi átlagos fogyasztást figyelembe véve tehát, napi néhány teáskanál, illetve néhány mokkáskanál barna (nád)cukor illetve 1-1 sütemény elfogyasztása esetén a barnacukrokban található ásványi anyag tartalom nem jelent számottevő ásványi anyag bevitelt."

A pusztán a színekkel történő megkülönböztetés másik problémája, hogy voltaképpen fehér színű cukrot az eredetileg barna színű nádcukorból is elő lehet állítani, bepárlási folyamatok utján. Sőt a cukorrépából nyert fehér cukrot is barnára lehet színezni a cukorgyártás során visszamaradt oldott nádmelasz hozzáadásával. Ez utóbbi egyébként a barnacukor néven ismert termék. Nem szabad tehát összetéveszteni a barnacukrot, a barna nádcukorral, utóbbi ugyanis a cukornád kipréselt, cukros levéből tisztítás után kikristályosított termék, ahol az a cél, hogy a melasz tartalom egy része megmaradjon.

Akik "igazi" nádcukrot szeretnének vásárolni, javasoljuk, hogy mindig nézzék meg a csomagoláson a termék összetételét, így biztosan nem csalódhatnak
- hívta fel a figyelmet a NÉBIH. Fontos azt is tudni, hogy a mi éghajlatunkon cukorrépából állítják elő a közismert kristálycukrot, azonban a világ cukor gyártásának 70 százaléka cukornádból készül. Ez pedig azt jelenti, hogy a szállítási költségek jóval magasabbak a barna nádcukor esetében, hiszen a cukornád a trópusi, szubtrópusi klímát szereti, és ott is terem meg.

A termék A pontból B pontba juttatása ugyanakkor csak az egyik összetevője a boltokban tapasztalható magas áraknak, a másik az, hogy sokszor a kereskedők internetes oldalaikon a barnacukrok magasabb ásványi anyag és vitamin tartalmát népszerűsítik ("vizsgálati eredmények csatolása nélkül, a jelentéktelen különbségek ellenére" - írja válaszaiban a NÉBIH), ami a vásárlókban az egészségesebb termék benyomását kelti, és hajlandók többet fizetni értük.

Az egészséges barnacukor toposza tehát egy súlyos tévhit, és bár ízélményben valóban teljesen különbözik egymástól a fehér, illetve barnacukor mindenkinek érdemes jól átgondolnia, hogy milyen szempontok szerint dönt az egyes termékek megvásárlása mellett.

Csak a fehér
A cukrokkal kapcsolatban kíváncsiak voltunk a magyar vásárlók vásárlási szokásaira is, éppen ezért megkérdeztük az áruházakat, milyen tendenciákat látnak a fogyasztással kapcsolatban. A Sparban például, ahogy azt már korábban írtuk a cikkelemek 55 százaléka fehér kristálycukor (répacukor), és 45 százalékuk nádcukor, az eladott mennyiség ugyanakkor

91 százalékban fehér kristálycukor, és mindössze 9 százalékban nádcukor.
A vásárlók ez alapján tehát teljes mértékben az árazás alapján döntenek, és mindig a legolcsóbb kristálycukrot vásárolják. Hasonló tendenciákról számoltak be más áruházak is, hozzátéve, hogy az utóbbi években semmilyen jelentőseb fogyasztásbeli magatartásváltozást nem érzékeltek a kristálycukrok kapcsán. Válaszaiban a Lidl elmondta azt is, hogy bár a cukorkereslet egész évben kiegyensúlyozott, ám szezonális időszakban - mint például a nyári befőzés - erősödés érzékelhető a kristálycukor értékesítésében.