A devizahitelesek helyzetének rendezésére hozott törvények, illetve törvényjavaslatok a kormány korábbi ígéretének megfelelően segítenek a devizahiteleseken – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Trócsányi László elmondta: mivel a jogszabályalkotó magánszerződésekbe avatkozik be, ezt csak nagyon körültekintően, a szükségesség és arányosság elvének figyelembe vétele mellett lehetett megtenni.
Azt is megjegyezte, hogy széleskörű választási lehetőséget hagynak az ügyfeleknek: azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy megfelelnek az MNB szigorú feltételeinek, vagy 2020 december végéig lejár a szerződésük, illetve a jen- vagy VIP-hitelesek dönthetnek úgy, hogy megtartják devizahitelüket, és nem élnek a forintosítással. "A kormány betartja, amit ígért, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal fognak csökkenni".
A miniszter a forintosítási törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: figyelembe kellett venni, hogy milyen induló kamatfelár volt a devizahitel felvételekor, és alapvetően azzal számoltak, hogy az eredeti kamatfelár álljon vissza. Ugyanakkor meghatároztak egy minimum kamatfelárat, amely egy százalék, és egy maximumot is: ez a lakáshiteleknél 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél 6,5 százalék. A kormány álláspontja szerint ezzel is javul a devizahitelesek pozíciója - hangsúlyozta Trócsányi László.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a kormány továbbra is azt az alapelvet követi, amely szerint a mintegy 650 ezer jelzálog alapú forinthiteles nem járhat rosszabbul, mint a devizahitelesek. A kormány abban állapodott meg, hogy a Kúria jogegységi döntésének határnapjától, vagyis június 16-tól november 7-ig tartó időszak átlagárfolyamát veszi alapul az elszámolásnál.
A Kúria jogegységi döntése kimondta azt is, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük, ez pedig korlátozta a kormány mozgásterét - fűzte hozzá Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: elvégezték az átlagárfolyamra vonatkozó számításokat, ami belekerült a Magyar Bankszövetséggel kötött megállapodásba. A november 7-i, napi árfolyam is bekerült az elszámolható árfolyamok közé, mert az elmúlt hónapokban a svájci frank és az euró árfolyama elvált egymástól, és másképp erősödött vagy gyengült a svájci frank és másképp az euró, így az átlagárfolyam-számítással rosszabbul jártak volna az euróhitelesek - ismertette Varga Mihály.
Hangsúlyozta: a kormány azzal számol, hogy a több mint 400 ezer jelzálogalapú devizahiteles döntő többsége a forintosítás mellett dönt, így megszabadul a változó árfolyam kockázatától. Arra a kérdésre, mi indokolja, hogy devizahitelben maradhatnak azok, akiknek szerződése 2020 végéig lejár, Trócsányi László elmondta: az arányosság és szükségesség elve alapján úgy gondolták, megadják a választási lehetőséget az egyébként kevés érintettnek; ez alkotmányossági szempontból is helyes döntés. A miniszter elmondta azt is: azért csökkentették az eredeti javaslatban szereplő 2-ről 1 százalékra a kamatfelár minimumát, mert az utóbbi 3 évben folyamatosan csökkentek a kamatok.