Hírek
2017. Január 05. 14:00, csütörtök |
Helyi
Forrás: Szabad Föld
Legendák fekete madara
Kevés olyan madara ismert az északi féltekének, amelyhez annyi legenda, mítosz, hiedelem kapcsolódna, mint a hollóhoz.
Ebben alighanem része van a varjúnál nagyobb, tekintélyes külsejének, vaskos, nagy csőrének, a 130 centit is elérő szárnyfesztávolságának, ébenfekete tollazatának. Röpte erőteljes, egyenes vonalú, de gyakran kering a magasban, ilyenkor messze hangzik titokzatos, mély klong-klong vagy króó-króó kiáltása. Ez különösen messzire elért a régebbi századokban, amikor az öldöklő csaták után hollók ezrei köröztek az elnémult csatatér fölött és lepték el az emberi tetemeket.
Nem csoda, hogy mítoszok, hiedelmek kötődtek hozzá; a németek és a svédek például évszázadokon át úgy tartották, a hollók a meggyilkolt emberek szellemei. A Brit-szigeteken a walesiek istenként tisztelték, nemkülönben az Észak- Amerika nyugati partjain élő bennszülöttek, és hasonlóképpen a Kamcsatka félszigeten élő őslakók is. Napjainkban Írország és Wales hivatalos címermadara.
A holló köztudottan összeforrt Mátyás királyunk történetével is, olyannyira, hogy királyi jelképpé lépett elő. A Sziléziai Krónikában lejegyzett legenda szerint Mátyás király az egyik vadászat alkalmával levette a kezéről a gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. (Ami annyiban életszerű, hogy a szarkákhoz hasonlóan a hollók is előszeretettel gyűjteneklopkodnak fényes tárgyakat.) Mátyás nem hagyta annyiban, üldözőbe vette a madarat és visszaszerezte a gyűrűt, erre az esetre emlékezve választotta címermadarául a hollót.
Más források szerint viszont ennél sokkal prózaibb oka lehetett a címerválasztásnak: a király nagyapjának Holló köve nevű birtokrésze a névadó. Mindez azonban nem homályosítja el a magyar történelmi múlt egyik legszebb legendáját, amely szerint amikor a fiatal Mátyás Prágában raboskodott, anyja egy holló útján küldött neki levelet – ennek Arany János állított remekbe szabott irodalmi emléket Mátyás anyja című balladájában.
A hollót a föld egyik legokosabb madarának tartják a kutatók, ami agyának a többi madarakénál nagyobb méretében, illetve remek alkalmazkodóképességében is megnyilvánul.
Kísérletek sora derített fényt kitűnő problémamegoldó képességére, ami a mindennapi betevő falat megszerzésében különösen is megmutatkozik. E képességek révén egyes helyeken már túlságosan is elszaporodott, ahol immár kártevőként tartják nyilván.
NÖVEKVŐ HAZAI ÁLLOMÁNY. Száz éve még igen kisszámú volt a hollónépesség, de napjainkra megsokszorozódott a hazai költőpárok száma: 5-6 ezerre tehető. Korábban a hegyvidéki erdőket lakta, ma már az Alföldön is megjelent. Védett, eszmei értéke 50 ezer forint. A vadászok szerint kártétele miatt már alkalmi gyérítésre szorulna, de a természetvédelem ezt még nem látja indokoltnak.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 17. 19:42, péntek | Helyi
A digitális dzsungelben is van létjogosultsága a grafikáknak
A Holló László Képzőművész Kör Grafikai Szakkörének kiállítása nyitotta meg a Városalapítók hete programsorozatát május 17-én (pénteken) az Ágyú Kézműves Sörgaléria és Gasztroműhelyben.
2024. Május 17. 10:17, péntek | Helyi
Erőszakkal akarta rávenni
Vádemelést javasolnak azzal az idős férfival szemben a kiskunfélegyházi rendőrök, aki az utcán kezdte ütlegelni korábbi élettársát azért, hogy rábírja a visszaköltözésre.
2024. Május 17. 09:48, péntek | Helyi
MME: nem kell félni az ártalmatlan tőrösdarazsaktól
Májustól lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére, de ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME)
2024. Május 17. 09:46, péntek | Helyi
A MÁV kérése - Ha pünkösdkör utazik, váltsa meg már most vonatjegyét!
Május 19-én, vasárnap az ünnepnapi, 20-án a vasárnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok, 21-én pedig már a megszokott munkanapi menetrend érvényes.