A beruházás célja, hogy korszerű, energiatakarékos és költséghatékony módon biztosítsa a gyermekétkeztetést és a közétkeztetést a településen.

Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke beszédében kiemelte: a mostani fejlesztés jól példázza, hogyan kapcsolódhat össze a közösségi infrastruktúra-fejlesztés és a helyi gazdaság élénkítése. – Két legyet ütünk egy csapásra: konyhát építünk, és ezzel egyidejűleg gazdaságfejlesztés is történik, hiszen az alapanyagokat a helyi és környékbeli gazdáktól szerezzük be – hangsúlyozta.

Az elnök elmondta, hogy Bács-Kiskun vármegyében eddig 365 pályázat került benyújtásra a TOP Plusz programban, összesen 96 milliárd forint értékben. Jelenleg 258 szerződés van hatályban, amelyek 56 milliárd forintnyi fejlesztést jelentenek. – A vidék megerősítése a cél: biztonságosabbá és kényelmesebbé tesszük az itt élők életét – fogalmazott Vedelek Norbert.

Lenkei Róbert Bács-Kiskun vármegyei képviselő szerint Tiszaalpár példamutató fejlődési pályán van. – Tiszaalpáron rend van: rend a környezetben, rend az önkormányzatnál. Folyamatos programok, fejlődő közösségi élet és új lendület jellemzi a települést Ágoston Béla polgármester úr vezetésével – mondta. A képviselő hozzátette: az új konyha méltó étkezési lehetőséget biztosít a gyermekeknek, és hosszú távon a helyiek érdekeit szolgálja.

Ágoston Béla, Tiszaalpár polgármestere beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek egészséges táplálkozása ma az egyik legfontosabb társadalmi kihívás. Tudományos kutatásokra hivatkozva elmondta: Magyarországon a gyermekek mintegy 40 százaléka táplálkozási zavarokkal küzd. – Küldetésemnek tekintem, hogy visszaadjuk a gyerekeknek az egészséges alapanyagokból készült, finom ételeket, amelyeket közösségben fogyaszthatnak el – hangsúlyozta a polgármester.

Az ünnepséget a tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola diákjainak műsora tette még színesebbé: a gyerekek a konyha, a főzés és az étkezés világát idézték meg versekkel, dalokkal és tánccal.

A beruházás megvalósulásával Tiszaalpár ismét bizonyítja, hogy a helyi közösségek ereje, a tudatos fejlesztéspolitika és a helyi gazdaság összefogása képes tartósan javítani az itt élők életminőségét.

Fotó: Ujvári Sándor