Ibolya Tibor közleményében azt írta: a doktor 2009 és 2013 között dolgozott egy budapesti kórházban ortopéd sebészfőorvosként, műtéti beavatkozásokat is végzett. Jövedelmének kiegészítése érdekében több betegétől is - az egyébként a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásért - jogosulatlanul pénzt kért, vagy az általuk önként felajánlott hálapénzt kevesellve nagyobb összeget kért.

Az orvos a többi között arra hivatkozott, hogy a felajánlott harmincezer forintot percek alatt elszórakozza a barátaival, illetve az ötvenezer forint kevés, mert ő gépkocsival jár a Balatonról - idézte a főügyész. Volt olyan beteg, akivel előre közölte, hogy mennyibe fog kerülni a műtét, és volt, hogy a műtét után határozta meg, hogy mennyi pénzt tart elfogadhatónak a beavatkozásért.

Olyan eset is volt, amikor a főorvos felhívta a beteg figyelmét arra, "ne felejtse el, megy még vissza varratszedésre, és egyébként is mástól többet szokott kérni". Egy betegének a részletfizetést is felajánlotta. Egy másik beteg köszönetképp egy nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki azonban azt visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy a könyv helyett pénzt kér, hiszen a tárgyi ajándékból nem tudja a számára szükséges dolgokat megvenni - sorolta fel az eseteket a főügyész.

A sebészt első fokon kilenc rendbeli vesztegetés elfogadása miatt két év letöltendő börtönre ítélték. A másodfokú bíróság azonban enyhített ezen, arra hivatkozva, hogy a vádlott nem minősült önálló intézkedésre jogosultnak, így csökkentette a büntetést és felfüggesztette annak végrehajtását.
A jogerős döntés ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Kúriához, ebben - részletes jogi indokolást adva - kérte az önálló intézkedésre jogosultság mint minősítő körülmény megállapítását és letöltendő szabadságvesztés kiszabását. A Legfőbb Ügyészség az indítványt fenntartotta, a Kúria pedig helyt adott annak.
A legfelsőbb bírói fórum megállapította, hogy az egészségügyi beavatkozás díját a kórház állapítja meg, azt vagy a beteg, vagy az egészségbiztosítás fizeti, az eljáró orvos azonban külön nem kérhet ellenszolgáltatást, mert az jogtalan előnynek minősül. Egy főorvos pedig a beteg iránt önálló intézkedési jogkörrel bír, ezért ha jogtalan előnyt kér, akkor a cselekménye súlyosabban minősül.