A Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesületének adatai szerint 2000 kastélysorsú történelmi épület áll, melyek közül 400 a hagyományos európai értelemben is kastélynak nevezhető. A második világháború után a korábban magánkézben lévő épületeket államosították, és a rendszerváltást követően is csak nagyon kevés kastély került magánkézbe. A fennmaradt kastélyok számánál azonban hosszú ideig csak az elhanyagoltságuk volt nagyobb.

Volt idő, amikor egy családi ház áráért csodás, ám lerobbant állagú kastélyt lehetett vásárolni, azonban a magas felújítási költségek, a folyamatos karbantartási igény miatt alig akadt vevő ezekre az építészeti remekekre. A kastélyok számát tekintve Vas megye az egyik leggazdagabb vidékünk, a Kastélylexikon-sorozat Vas megyei kötete 260 kastélyt és kúriát mutat be, a legkevesebb kastélyt pedig Csongrád megyében jegyzik. Az eredetileg főúri családok számára épült kastélyokban működött már pszichiátriai intézet (Tata), tüdőszanatórium (Baktalórántháza), termelőszövetkezeti iroda (Kápolnásnyék) vagy gyermekotthon (Dég). A felújítottak közül sem mind múzeumként üzemel, számos esetben – mint Peresznyén – idősek otthona lett belőlük; de arra is van példa, hogy az önkormányzatnak ad otthont egy kastély (Szarvaskend), vagy – mint a hasznosítás legismertebb formája – kastélyszállóként üzemel (Szirák, Simontornya, Misefa, Zalacsány stb.).

Az állami, önkormányzati tulajdonban lévő kastélyok sorsa, kevés kivételtől eltekintve, sokáig csak az enyészet volt, azonban mostanra felismerve ezeknek az épületeknek az építészeti és kulturális értékeit, egymás után újítják fel a régi kúriaépületeket. Van köztük nemzetközi építészeti díjnyertes, mint a gödöllői királyi kastély (Grassalkovich-kastély), mely 2014-ben a FIABCI World Prix d`Excellence Nemzetközi Nívódíj arany kategóriás nyertese lett; és van, amelyiknek a felújítását most kezdik meg a tavaly elfogadott kastélyfelújítási program keretében.

Nemzeti Kastélyprogram

A Nemzeti Kastélyprogram részeként a 250 éves tatai Esterházy-kastély felújítását májusban kezdték meg a kiskastély tetőzetének állagmegóvó munkálataival, majd uniós támogatással kerül sor a főépület, valamint a kiskastély déli szárnyának teljes felújítására. Mivel a kutatások szerint az épület eredetileg fehér színű volt, az egyik látványos változás az lesz, hogy sárga helyett fehér színt kap az épületegyüttes. A kastély értékét növeli, hogy több helyiségében eredeti állapotban maradtak meg a kandallók, a kályhák és a gipszstukkók, valamint különleges az egykori pompáját megtartó aranyozott és festett faburkolatú királyi díszebédlő és a hollandi csempés márvány fürdőszoba.

Szintén ebben az évben látnak hozzá a nagycenki Széchenyi-kastély felújításához, amelynek révén sor kerül a kastély kápolnájának a rekonstrukciójára, bővül és megújul a jelenleg is látható állandó kiállítás.

A teljesség igénye nélkül sorra véve az elmúlt évek során felújított kastélyokat, elég színes palettát kapunk. A gyönyörűen felújított hatvani Grassalkovich-kastély ad otthont a 2014-ben nyílt Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak. Ez a kastély már két éve az egyedülálló, modern, látogató- és gyerekbarát kiállításaival, és a megújult kastélyparkkal várja az érdeklődőket.

21. század: 3D-s interaktív kiállítások

Ez év március 15-én, a nemzeti ünnepnapon adták át a felújított, eredetileg a 19. században épült neoklasszicista Degenfeld-kastélyt Baktalórántházán. Miután 21 évig üresen állt az épület, uniós és nemzeti forrásokból három év alatt újították fel, és interaktív kastélymúzeum lett belőle, 21. századi technikával, ahol bemutatják, hogyan éltek itt az emberek a bronzkortól a 19. századig.
Március 19-étől látogatható a nagyközönség számára a felújított gyulai Almásy-kastély. A 18. században épült kastélyban Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai címmel hozták létre a főúri családok mellett az őket kiszolgáló cselédség életét is bemutató tárlatot. Az érdeklődőket a jelenkor csúcstechnológiájának segítségével kalauzolják végig az egykori főúri épület mindennapjain. Az épületbe belépőket a komornyik, a kulcsárnő, a szakács és a pukedliző komorna 3D-s képe fogadja, és különlegesség a csak itt megszagolható, a „Nemzeti illat” elnevezésű korabeli parfüm is.

Június 25-én Kápolnásnyéken adták át az újjáépült Dabasi Halász-kastélyt és a hozzá tartozó másfél hektáros parkot. Az eredetileg klasszicista kastélyt Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építtette át neobarokk stílusúra, mely most megújulva várja az idelátogatókat.

Idén fejeződött be a móri Lamberg-kastély kiállítótereinek a felújítása is, bővültek a gyűjtemények, illetve sváb tájház létesült. Elkészült egy teljesen restaurált barokk szoba, és látványelemekkel bővült a kiállítási anyag, projektorokat és tárlatvezető készülékeket is beszereztek. Nóvum az a kastélymakett is, amely az épület 1766-os állapotát mutatja. Kiállították a világ első földrengéstani térképét is, amely az 1810. január 14-ei nagy móri földmozgásokat ábrázolja. Megújult az 1848. december 30-ai móri csata terepasztala, továbbá a katonákat a császári és a Miklós-huszárok öltözetében is bemutatják. Újdonság még, hogy a Victor Vasarely-gyűjtemény külön termet kapott.

Veterán autók és több százéves térképek

Akik a Balaton környékére látogatnak, ne felejtsék el felkeresni az eddig is eredeti pompájában látható keszthelyi Festetics-kastélyt, amely szintén idén újult meg. Most már az eredeti tervek alapján helyreállított, az 1880-ban, viktoriánus stílusban készült kastélyparkban is gyönyörködhetünk, valamint megújult a pálmaház és az egykori Amazon szálló is, amelyben veterán autókat állítottak ki, és a főúri utazások kellékeit bemutató kiállítást hoztak létre.

Felújították a 14. századi szászvári várkastélyt és műemlékegyüttest is. Helyreállították a főépületet, megtörtént a palotaszárny és a kaputorony rekonstrukciója és lefedése, valamint a középkori falmaradványok állagmegóvása. A középkori püspöki rezidenciára ellátogatók megismerkedhetnek az épület történetével és a középkori Magyarország főpapi udvarainak, a korabeli pécsi püspökség jellegzetességeivel.

A térképek szerelmeseinek az edelényi L'Huillier–Coburg-kastélyt ajánljuk, mert itt a fejlesztésének köszönhetően az újonnan létrejött tárlat a térképekre koncentrál. Az edelényi kastély egykori tulajdonosai a katonáskodás révén építettek karriert és egzisztenciát. A hadjáratok nélkülözhetetlen eszköze pedig a térkép volt. Ez adta az apropóját a 16–19. századi magyar vonatkozású térképgyűjtemény megvásárlásának, és a téma tudományos alaposságú bemutatásának. A gyűjtemény különlegessége, hogy nem csupán a térképeket állították ki, hanem a korabeli térképkészítés eszközei és műszerei is láthatók, valamint bemutatják a térképkészítés menetét is.

250 kastély vár felújításra

Jelenleg mintegy 250 kastély vár felújításra, és a kormány eltökélt szándéka, hogy ezek egy részét saját vagy európai uniós forrásból újítja fel, másik részét pedig magánkézbe adva adókönnyítéssel próbálja meg hozzásegíteni a rekonstrukcióhoz. Már az Új Széchenyi Terv is tartalmazott kastélyfelújítási programot, azonban a tavaly útjára indított Nemzeti Kastélyprogram is jelentős eredményeket hozott. Remélhetőleg a programnak köszönhetően egyre több kastély és kiállítás újul meg, és hogy azok, akik a magyarországi kastélyok, várak, templomok felkeresését is a turisztikai programjukba iktatják, a mostani fejlesztések eredményeként – amikor egy-egy tájkörzetbe ellátogatnak – egyre több olyan értékes helyszínt tudnak felkeresni, amelyek már megújulva várják a látogatókat.