Márciustól jelentősen átalakul Magyarországon a segélyezés rendszere, és ebben a járások mellett a helyi önkormányzatokra hárul a legnagyobb feladat. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők - írja a Világgazdaság.

Márciustól jelentősen átalakul Magyarországon a segélyezés rendszere, és ebben a járások mellett a helyi önkormányzatokra hárul a legnagyobb feladat. A rászorulók két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól, illetve a járásoktól. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A forrást nagyrészt továbbra is az állam állja, azokat a településeket kivéve, amelyek a kormány megítélése szerint „jelentős mértékűnek” számító iparűzési adóbevétellel rendelkeznek, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat összesen 30,1 milliárd forintos központi költségvetési támogatást kap erre a célra.

Czibere Károly szociális államtitkár egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, jelenleg 261 olyan város van, amelyben a kormány által meghúzott határ, 32 ezer forint/fő fölött van a hipa-bevétel. A többiek a 30,1 milliárdos kereten túl még további 5 milliárd forintra pályázhatnak a Belügyminisztériumnál, de az elbírálásnál meg fogják nézni, mennyit költött az elmúlt években segélyezésre, illetve saját működtetésére az önkormányzat. Az önkormányzatok ugyanis számos esetben nem feltétlenül az adott településen élők javára fordítják a kivetett helyi adókat, legalábbis erre utalnak a Miniszterelnökség adatai, amelyek szerint 15 ezer fővel nőtt az önkormányzati szférában foglalkoztatottak száma, és ezek jó része hivatali alkalmazott – mondta az államtitkár.

Czibere Károly jelezte: a BM-en keresztül rendelettervezetet és mérlegelési szempontokat küldtek a helyi segélyezési rendeletek megalkotásához a helyhatóságoknak. Ezt követően pedig nem csak a rendeletalkotási folyamatot kísérik majd figyelemmel, de az idei ráfordítások alapján fogják majd 2016-tól indexálni a költségvetési támogatásokat. Azt is elmondta: annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a járási hivatalokban intézendő támogatásokhoz, úgynevezett járási hivatali ügysegédeket küldenek ki majd a településekre, hogy helyben regisztrálják majd a segélykérelmeket.

A Világgazdaság úgy tudja, a márciustól áthárított segélyezés csak az első lépés, a jövőben várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk. A kormányban ugyanis egyre kevésbé nézik jó szemmel a települések önrendelkezését, és hosszabb távon azt tervezik: az utolsó fillérig meg fogják szabni, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket.

Ha egy így lesz, onnantól kezdve megszűnik az önkormányzatiság – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő úgy fogalmazott, valóban „komoly törekvés”, hogy minden helyi kiadással és bevétellel is az állam rendelkezzen. A probléma csak az, hogy a 3177-ből 2800 településnek gyakorlatilag semmilyen bevétele nincs, sőt, még támogatás-kiegészítésre is szorul. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 1600 önkormányzat kapott 18 milliárd forintos működéskiegyenlítő támogatást, majd egy második körben is szétosztottak ugyanennyi pénzt 68 település között, amelyből 14 – egyébként tetemes hipa-bevétellel rendelkező – megyei jogú város is kapott összesen 10 milliárdot.

Schmidt Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi 700 milliárd forintos helyi iparűzésiadó-bevételből 400 milliárdot visznek el a kötelező feladatok, további mintegy 100 milliárdot beraknak a települések ivóvízellátásának, hulladékgazdálkodásának, iskolájának, egészségügyi ellátásának működtetésébe, így az alig 400 településnek 200 milliárd forintnyi szabad mozgástere marad.