Hírek
2014. December 13. 12:00, szombat |
Bulvár
Forrás: - Adrienn -
Meddig érdemes várni a nagy Ő-re?
Hol hibázunk? Miért vagyunk még mindig egyedül? Mi van, ha olyan sokáig válogatunk, hogy végül egyedül maradunk?
Szeretnénk társat?
Az első és legfontosabb kérdés, amit tisztázni kell magunkkal, hogy mit is szeretnénk. Ez nem más, mint egy önismereti vizsgálat. Vegyünk elő egy papírt és részletesen írjuk fel a vágyainkat. Mi hiányzik az életünkből? Társ kell vagy szex? Mindent elsöprő, őrjítő szerelem vagy nyugodt, békés család? Ha már ezen a ponton kiderül, hogy tulajdonképpen nagyon jól elvagyunk egyedül, csupán a társadalmi elvárásoknak szeretnénk megfelelni azzal, hogy együtt élünk valakivel, akkor inkább ne keresgéljünk, hanem csináljuk azt az életben, ami minket tesz boldoggá, nem pedig a szüleinket, barátainkat, munkatársainkat. Bátran merjük kimondani: Nekem jó egyedül!
Meddig legyünk türelmesek?
Akad olyan, aki soha vagy csak nagysokára találja meg az élete szerelmét. De vajon meddig várjunk? Ha családot szeretnénk, gyermekre vágyunk, akkor érdemes 37-38 éves korunkig megállapodni valaki mellett, vagy elgondolkodni a lehetőségen, hogy esetleg egyedül is belevágjunk az anyaság örömeibe, nehézségeibe. Ha csupán a szerelmet keressük, akkor ne adjuk fel a reményt! Sokan vannak, akik 50-60 évesen esnek szerelembe, de van olyan is, aki még később. Egy felmérés szerint minél később találjuk meg a szerelmet, annál tovább élünk.
Milyen férfira vágyom?
Ha arra jutunk, hogy igenis kell egy férfi, akkor ne várjunk rá, hanem keressük meg! Gondoljuk végig alaposan, hogy milyen elvárásaink vannak a leendő párunkkal szemben. Először egészen biztos, hogy a tökéletesre fogunk törekedni, legyen jóképű, magas, izmos, rendelkezzen kimagasló egzisztenciával, humorral, viselkedjen velünk udvariasan, előzékenyen, hordozzon minket a tenyerén. Szinte mindenki így képzeli a nagy Ő-t. Aztán az évek múlásával újra átgondoljuk, mi a legfontosabb egy férfiben, és lényegesen szűkül azoknak a tulajdonságoknak a listája, amit elengedhetetlennek tartunk. Ebben meghatározó, hogy mit láttunk a saját apukánkban. Lehet, hogy a külső már nem is fontos, csak az, hogy szeretettel forduljon felénk, megbízható társunk legyen. Vagy, hogy támaszkodhassunk rá, legyen ezermester az élet minden területén.
Járjunk nyitott szemmel!
Nem árt, ha körülnézünk az ismerőseink között. Észre fogjuk venni, hogy a legjobb barátnőink pasijai sem tökéletesek. Ki ebben, ki abban jeleskedik. Ettől még lehetnek boldogok, a lényeg az összepasszolás. Ahhoz, hogy kiderüljön mi kivel illünk össze, legyünk nyitottak, és bátran találkozzunk, randizzunk olyanokkal is, akik az elveink alapján szóba sem jöhetnének. Lehet, hogy átértékelődik az általunk felállított fontossági sorrend.
Ne essünk át a ló túloldalára!
Ha sokáig nem találunk megfelelő párt, akkor előfordulhat, hogy már annyira vágyunk családra, hogy túl nagy kompromisszumokat kötünk, túlságosan leadjuk az igényeinket, a büszkeségünket és belemegyünk olyan kapcsolatba, ami biztos, hogy nem tesz boldoggá, amelyben nem tudunk önmagunk lenni. Erre semmi szükség! Legyünk tisztában a saját értékeinkkel, és keresgéljünk tovább!
Már nem megy
A másik veszélye a túl hosszú egyedüllétnek, hogy olyannyira megszokjuk a magányt, hogy már nem vagyunk képesek beengedni senkit a saját szféránkba. A kor előrehaladtával egyre több rigolyánk lesz, és egyre nehezebben viseljük más becsípődéseit, egyre nehezebben alkalmazkodunk.
Rossz élmény
Sajnos az is előfordul, hogy túlságosan gátlásosak vagyunk. Hiába szeretnénk társat, ha lesütött szemmel járunk, esélyt sem adva arra, hogy összeakadjon valakivel a tekintetünk. Az ilyen fokú gátlást általában rossz élmény okozza, amely tudat alatt mélyen lakozik bennünk. Ezt a sérülést nem csak korábbi szerelem válthatja ki, az is lehet, hogy a szüleinkkel való kapcsolatra vezethető vissza. Akár az, hogy boldogtalan a házasságuk, akár az, hogy soha nem voltak elégedettek velünk, mindig a hibáinkat rótták fel. Az effajta viselkedés miatt a magunkról alkotott kép olyannyira torz, hogy úgy érezzük, úgy sem lesz soha senki megelégedve velünk, ezért inkább bele se kezdünk semmibe, hogy megkíméljük magunkat a csalódástól. Sajnos az ilyen esetekben szinte mindig szakemberre van szükség, aki segít feloldani a gátlásokat.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:48, csütörtök | Bulvár
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
Egy évi fogházbüntetésre ítélték két évre felfüggesztve azt a mentőápolót, aki nem vitt kórházba egy ittas állapotban elesett férfit, hanem hazavitte.
2024. November 20. 07:48, szerda | Bulvár
Szakértők szerint csak átmeneti a megtorpanás az elektromos autók piacán
2024. November 19. 07:51, kedd | Bulvár
Tizenhat évre ítélték a kiskorú tanítványait szexuálisan molesztáló gyulai karateedzőt
Tizenhat év fegyházbüntetésre ítélték azt a 69 éves gyulai férfit, aki karateedzőként kiskorú tanítványait molesztálta - tájékoztatott a Békés Vármegyei Főügyészség hétfőn közleményben.
2024. November 17. 09:05, vasárnap | Bulvár
Szalai Ádám: Jól vagyok!
A Hollandia–Magyarország Nemzetek Ligája-mérkőzés hetedik percében Szalai Ádám rosszul lett a kispadnál, újra kellett éleszteni.