A közösségi oldalak a modernkori médiák egy részhalmaza, amely lehetővé teszi a felhasználók által generált tartalmak terjesztését, az önbemutatást és a közösségi interakciót. Ezért ez hamar vált az emberiség – legfőképpen a fiatalok - mindennapi életének szerves részévé. A fiatal felnőttek kritikus forrásnak tekintik az információkeresésben és -szerzésben, azonban ez rendkívül bonyolulttá válhat a szabályozatlan információáramlás és a téves információ terjedése miatt.

Egy új médiaműveltség fejlesztése különösen a fiatal felnőttek körében lenne sürgős a téves információ beáramlása és az új médiatechnológiák által generált, szabályozatlan információáramlás által okozott „kollektív szorongás” enyhítése érdekében.

Mi az a médiaműveltség?
Az írástudás fogalma a klasszikus olvasási és írási műveltségtől a digitális és információs műveltségig számos fejlődésen ment keresztül, amelyek többsége a médiatechnológiák fejlődéséhez kötődik, és a médiaüzenetek megértésére összpontosít.
A médiaműveltséget úgy határozták meg, mint a médiatartalom „hozzáférésének, elemzésének, értékelésének és létrehozásának” képességét, valamint „különböző kontextusban történő kommunikáció létrehozását.

A médiatudatosság műveltségének megszerzése
Az új médiatechnológiák megjelenésével új médiaműveltség kialakítására, ezen belül az új információk kritikus elemzésére való képesség megszerzésére lenne szükség mindazok körében, akik különösen aktívak a közösségi médiában.

Az új (közösségi) média technikai jellemzői, mint például a felhasználók által generált tartalom és a dinamikus programozás jelentősen túl nőttek a hagyományos médián, emellett az új média sajátos társadalmi-kulturális tulajdonságokkal is rendelkezik:
Egyrészt előmozdítja az együttműködést a tartalomalkotás során és prezentálja az alkotók értékrendjét és ideológiai felfogását, másrészt többféle célt szolgál, pl. társadalmi, politikai, oktatási és kereskedelmi célokat.
Habár az internetezők gyakran rendelkeznek megfelelő funkcionális műveltséggel - pl. az internet eléréséhez és kereséséhez szükséges készségekkel -, hiányzik belőlük a kritikus írástudás képessége ahhoz, hogy felismerjék, értelmezzék, bírálják és ellenőrizzék az új médiában található nagy mennyiségű és sokszor rendkívül összetett információt. A félretájékoztatás különféle negatív következményekkel járhat, mint például a nyilvánosság zűrzavara, és komoly veszélyt jelenthet a közegészségügyre.

Éppen ezért fontos, hogy felismerjük az új médiaüzenetek mögött fennálló valós célt, tehát nem hagyatkozhatunk csupán az érzelmeinkre, de logikusan is ki kell értékelnünk a médiaüzenetek megbízhatóságát és hitelességét!

A médiahasználat széleskörű elemzése tenné lehetővé, hogy a jövőben új médiaműveltségi tanterveket (racionális információfeldolgozás képességének szisztematikus fejlesztése) alakíthassanak ki a különböző célközönségek számára, hogy csökkenteni lehessen az új médiakörnyezetben elterjedt megtévesztő információk által kiváltott félreértéseket és károkat.

Nem szól szám… Avagy nem ír kezem
Rengeteg felesleges idegeskedéstől megkímélhetjük magunkat, ha nem szállunk vitába a megosztó bejegyzések alatti kommentszekciókban. A sokszor arctalan vagy hamis profil mögé bújó felhasználókkal történő szóváltás könnyen parttalan vitává fajulhat, amely nemcsak vérnyomásunkat emelheti fel, de teljesen időrabló tevékenység is.

Ezek mellett kommentjeink stílusával inkább magunkat minősítjük, ezért érdemes kétszer megfontolni, hogy érdemes-e válaszolni az értékrendünkkel ellentétel posztokra, és ha mindenképp ki szeretnénk nyilvánítani a véleményünket, akkor hogyan is tesszük azt: Személyeskedés nélkül és tárgyilagosan, ugye?

Forrás: www.journals.sagepub.com