Egy városnyi magyar szedte a sátorfáját tavaly, és döntött úgy, hogy külföldre költözik – legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly majdnem 33 ezren hagyták el az országot a KSH adatai alapján, ami új rekord, habár a kivándorlás növekedési üteme lassult: ez 4,6 százalékos emelkedés 2014-hez képest, szemben az elmúlt öt év 40-70 százalékos dinamikájával. Valószínű, hogy a számok alulbecsültek: a kivándorlás ennél gyorsabb ütemű lehet, miután a statisztikai hivatalnak csak azokról van tudomása, akik jelezték a szándékukat a hatóságoknak.

"Fölösleges a kivándorlás csökkenésében reménykedni – mondta a Világgazdaságnak Hárs Ágnes , a Kopint-Tárki kutatója. – Nem láthatunk semmilyen olyan változást Magyarországon, amely megfordítaná a folyamatot.”

Külföldre túlnyomórészt a fiatalok mennek, ami a következő években egyre súlyosabb problémákat okozhat a munkapiacon. A migráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 75 százalékuk pedig még nem érte el a 40 éves kort. A kivándorlás nemcsak az egyetem elvégzése után jellemző, a folyamatot felgyorsította a röghöz kötés, az egyetemi férőhelyek drasztikus csökkentése és egyes szakok támogatásának megvágása.

„Az iskolarendszer átalakítása, vagyis az életpályában a döntési lehetőségek szűkítése, hozzájárul a kivándorlás felgyorsulásához” – emelte ki Hárs Ágnes. Úgy látja, már nemcsak a felsőoktatási korban lévőknél, hanem a középiskolásoknál is látható az elvándorlás trendszerű növekedése, ami továbbra is erős marad.

Egyre több a bevándorló
A kivándorlást ellensúlyozza, hogy a hazánkban letelepedők száma is növekszik, ám a bevándorlással korrigálva is 20 ezer fő a nemzetközi vándorlásból eredő veszteség 2010 óta. Az elmúlt két évben összesen több mint 30 ezer külföldön született állampolgár telepedett le hazánkban – ők főképp a környező országban élő magyarok lehetnek –, de a Magyarországon születettek „bevándorlása” is felgyorsult, ami azt jelzi, hogy egyre többen térnek haza.

Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon fokozza a természetes fogyást az elvándorlás, e régiókon belül Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a legjelentősebb e hatás. A többi régióban nemzetközi vándorlásból adódó nyereség tapasztalható, ami mérsékli a népességcsökkenést.

A legnagyobb pozitív hatás az Észak-Alföldön volt tavaly, ahova a határ túloldaláról érkező magyarok telepednek le nagyobb számban. Ezen belül is kitűnik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahová a háború sújtotta szomszédos Ukrajnából vándorolnak át az emberek.

A Tárki felmérései is arra utalnak, hogy sokan szeretnék elhagyni az országot. Tavaly rövid távú munkavállalást tíz százalék tervezett, ennél is kedvezőtlenebb, hogy közel ugyanekkora arányban kivándorolnának az országból. A külföldi munkavállalás már egy évtizede népszerű a magyarok körében, a kivándorlási szándék növekedése, vagyis az ország tartós elhagyása azonban új tendencia. A bármilyen típusú, azaz rövid vagy hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást tervezők aránya a teljes lakosság körében mért 15 százaléknál magasabb az ország szegényebb részeiben, valamint a diplomával rendelkezők, a tanulók és a munkanélküliek körében.

A tavalyi 33 ezer kivándorló 53 százaléka férfi, majdnem kétharmaduk nőtlen. A kivándorlást támogatja, hogy ma már szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki hosszabb-rövidebb ideje Nyugat-Európában él, és segíteni tud a kiköltözéssel járó nehézségek megoldásában. Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Intézetének kutatói korábban arra jutottak, hogy az utóbbi években felgyorsuló kivándorlás agyelszívást jelent Magyarország számára, miután a képzettebbek mennek el. Bár a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy már az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők közül is egyre többen vállalnak munkát külföldön. A Magyarországról elvándorlók döntő többsége a hivatal szerint az Európai Unió államaiban, főként Németországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában él.