Az elmúlt napok a felsőoktatás átalakítási terveiről és az azok ellen tüntető diákokról, egyetemistákról és főiskolásokról szóltak. Úgy tűnik, hogy a kormány visszakozik, és több szakot is megment. Marad például a közkedvelt nemzetközi tanulmányok szak, de a társadalmi alaptanulmányokat megszüntetik.

• Megmarad a nemzetközi tanulmányok szak – jelentette be Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Felsőoktatási Kerekasztal ülését követően. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatta a szak megszüntetését. Abban maradtak, hogy az MRK koncepcionális javaslatot tesz, hogy a szak tartalmát hogyan alakítsák át, milyen kritériumrendszer alapján tanítsák az intézmények.
• A pszichológiát sem osztatlan képzésként tanítják majd. Ezt sem támogatta az MRK, ezért meghagyják a jelenlegi struktúrát, az alap- és mesterképzést. Itt volt némi ellentmondás Palkovics és az egyetemek között arról, ki akarta az átalakítást. Palkovics szerint az ELTE, több intézmény vezetője ezt cáfolta.
• Az ipari termék és formatervező szak is megmarad, de a tartalmát át kell alakítani. Erről tegnap győzködték Palkovicsot a Műegyetemen tartott fórumon (beszámolónk itt).
• A kommunikáció szakon is komoly átalakításokra van szükség – jelentette be Palkovics
• A társadalmi tanulmányok alapszak megszűnik, mert nagy az átfedés például a szociológiával.
• A műszaki menedzser mesterképzésként marad meg.

Vannak még lezáratlan kérdések

A nemzetközi tanulmányok szak a jelek szerint azért szűnt meg majdnem, mert nagykövetek, miniszterek, külügyminiszterek panaszkodtak az onnan kikerültek képzettségére. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) viszont nem támogatta a szak megszüntetést. A kompromisszum: átalakítják, a negatív visszajelzések figyelembe vételével. Palkovics László szerint jelentős tartalmi változásra van szükség a képzésében, az MRK vállalta, hogy átvizsgálja a fennálló struktúrát és javaslatokat is tesz ezt követően az államtitkárságnak.

Palkovics példaként azt mondta, a diplomataképzéshez megfelelő alapozás szükséges. Az is kérdés, hogy melyik alapszakokról lehet majd bejutni a nemzetközi tanulmányok mesterképzésére. Az államtitkár szerint az alapszak után kikerülőknek is olyan tudást kell szerezniük, amivel már el lehet helyezkedni.

Arra nincs terv, hogy más intézményhez kerüljön a képzés, megmarad az ELTE Társadalomtudományi Karán is, reagált Palkovics László korábbi feltételezésekre.

Az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja, Tausz Katalin korábban a VS.hu-nak azt mondta, az államtitkárság a felsőoktatás minőségének javítására, az európai képesítési rendszerre illetve a munkaerő-piaci igényekre hivatkozott a nemzetközi tanulmányok megszüntetésénél, de ez szerinte mind tételesen cáfolható. A friss bejelentésre is szerettük volna reagáltatni, de egyelőre nem értük el. Többen is úgy vélték, a minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek akar kedvezni.

Bár a pszichológia képzés marad, az intézmények által fontosnak tartott interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzés megszűnik. (Ennek kevés köze van a pszichológiához, az itt végzettek társadalmi problémákkal foglalkoznak, jellemzően a közigazgatásban vagy a civil szervezeteknél helyezkednek el.) Bár Palkovics László azt mondta, erről még egyeztetnek, a rektori konferencia elnöke, Bódis József a VS.hu-nak azt mondta, ez nem marad. Egy mesterképzés lesz, a pszichológia, ezen belül lehet majd szakosodni. A részletek egyelőre nem ismertek.

Palkovics László a megszűnésre ítélt szakoknál elmondta, az intézmények ettől nem kapnak kevesebb pénzt, a diákok jelentkezhetnek máshova. A társadalmi tudományok helyett például szociológiára. Ott az MRK döntését fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal, „nem úgy pozicionálódott a szakma, ahogy várták”.

Még nem minden szak sorsa dőlt el, az egészségügyi szervező szakról például az egészségügyi államtitkárság véleménye lesz a döntő. Palkovics László szerint lényeges kérdésekben tudtak megállapodni, a szakok részletes tartalmának leírása a következő nagy feladat.

A rektori konferencia elnöke, Bódis József megemlítette, hogy a szakokról nem tárgyaltak annyit, mint a felsőoktatást érintő egyéb átalakításokról. Palkovics szerint nem romlik azok elhelyezkedési esélye, akik megszűnésre ítélt szakon szereztek diplomát.

A TÜNTETÉSEK FOLYTATÓDNAK

A jelek szerint hiába marad meg a nemzetközi tanulmányok szak, a hallgatók tovább tüntetnek. Hétfőn az ELTE-n és a BME-n is volt hallgatói fórum, tiltakozásképp az átalakítás ellen.

Az ELTE Társadalomtudományi Kar tanárainak és diákjainak több követelésük is volt, a többi között az, hogy a minisztérium vonja vissza az egész szakátalakítási koncepciót, ne döntsenek a fejük felett és hagyják meg az egyetemek autonómiáját. Ha a követeléseik nem teljesülnek, szerda estére új tüntetést ígértek.

A tüntetés Facebook oldalán azt írták, „a kormány megijedt, de nem értette meg a célkitűzéseket.” Így - szavaik szerint - tovább harcolnak, hogy tanulhassanak, illetve taníthassanak.

A DIÁKOKRA KEMÉNYEBB MUNKA VÁR

A legújabb törvénytervezet még nem nyilvános - valamikor az lesz, de még nem tudtak pontos dátumot mondani -, ezért csak abból lehet kiindulni, amit az Átlátszó Oktatás lehozott. (A lapban közöltekkel ellentétben a hallgatói normatíva nem emelkedik a duplájára, ezt csak a HÖOK szerette volna.)

A kiszivárogtatott tervezet szerint egységes lesz a minimálisan teljesítendő kreditpont, aki nem szerez annyit, mehet fizetős képzésre.

A doktoranduszok 2+2 éves képzésben tanulnak majd, állítólag itt is szigorúbb teljesítési követelmények lesznek.

Az viszont hivatalos: olyanok is taníthatnak, akiknek nincs meg hozzá a végzettségük. Például egy autógyár főmérnöke, harminc év tapasztalattal - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki tagja a Felsőoktatási Kerekasztalnak. Befolyásos tagja, az előző - még Klinghammer István államtitkár által készített - koncepciót ugyanis ő vétózta meg, végül azt nem is fogadta el a kormány. Parragh szerint most már „egyre konstruktívabbak a tanácskozások.”