Vélhetően a minden harmadik évben előforduló nagyobb felszaporodásról, a gradációhoz hasonló élettani jelenségről van szó. A kifejlett rovarok több hétig élnek: lerágják a magasabb kerti növények, az erdei fák, gyümölcsösök felső ágainak leveleit, friss hajtásait, de jelentős kárt figyeltek meg a szekszárdi szőlőkben is. Permetezni is lehet ellenük, de jobb hajnalonta-reggelente a hidegben dermedt rovarokat lerázni a fákról, félig vízzel teli vödörbe szedni, majd a tyúkok, kacsák elé vetni.

Ilyen könnyen nem tudunk elbánni a mérete miatt sokak által még nem látott, félcentis, poloskaszagú körtedarázzsal, amely a szilva virágzásakor a virágba rakott petékkel szaporodik. A kikelt lárvák berágják magukat a fejlődő gyümölcsbe , azokban élnek nagyjából a szilva 2 centis koráig, majd, kis fekete lyukat fúrva távoznak. Akár 50-60, de 90-100 százalékos kárt is okozhat e rovar, mert a károsított szilva lehull. Most kell ellene felszívódó rovarölővel védekezni!

Napokon belül várható a különféle levéltetvek megjelenése: a szárnyas anyák ilyenkor keresik fel a növények friss hajtásait, leveleit és rakják le első petéiket, melyek kikelve kolóniát alkotnak, maguk is rövidesen szaporodnak, betetvesítve a növényeket. Szívogatással és vírusok terjesztésével okoznak kárt. Keményebb dió a különféle pajzstetveket felfedezni és védekezni.

Néhány hét és jönnek a cseresznyelegyek is, ezek általában a cseresznyébe és a meggybe akkor rakják le a petéiket, amikor azok borsó nagyságúak. Ellenük is csak felszívódó szert érdemes bevetni.

Rövidesen indul a különféle gyümölcsfajokat károsító molyok serege. Általában 2-3 generációt nevelnek egy-egy szezonban, tehát nem elég csak egyszer védekezni ellenük – ellenkező esetben biztosan kukacos lesz a szilvánk, almánk, kajszink, de akár a borsónk is.