Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a legfontosabb vonásaival. Infografikánk ebben segít.

Az idősebb korban megjelenő feledékenységet a legtöbb ember egyszerre tartja viccesnek és bosszantónak, és bár morgolódik az öregek furcsa és olykor kifejezetten idegesítő dolgain, viszonylag könnyen túllép rajta. Sajnos vannak esetek, amikor az elme leépülése akár fiatalabb korban is elkezdődhet, és súlyosabb némi memóriazavarnál, ami nemcsak a beteg, hanem a környezete számára is óriási kihívássá válhat.

Magyarországon százezerszámra élnek olyan emberek, akik ezzel a szörnyű betegséggel kénytelenek szembenézni, amíg tudnak. Egy idő után ugyanis már a körülöttük lévő világ felfogása is nehézségekbe ütközhet.

A világon nem egészen ötvenmillióra becsülik a demens betegek számát. Gondozásuk egészen elképesztő összeget kíván. Összesen a magyar nemzeti jövedelem hat-hétszerese megy el ilyen célra. Ráadásul számuk gyorsan növekszik. A betegség átlagosan 15-17 évig is eltart, ez pedig olyan hosszú idő, amely adott esetben túl nagy megpróbáltatások elé állítja az érintett családokat, amelyek ennek következtében olykor szét is hullanak.

Felesleges azonban az aggodalom, hogy ha valakinek memóriazavarai vannak, akkor ez ademenciavalamelyik súlyos formáját jelenti. Számos különféle oka lehet a kóros feledékenységnek, beleérve a vitaminhiányt, a gyógyszeres és a hormonhatásokat, a depressziót vagy akár a daganatokat is. A demenciás esetek több mint kétharmadáért az Alzheimer-kór felelős, így a kutatások is elsősorban ennek megértésére és legyőzésére irányulnak. Az agy működése azonban annyira bonyolult, hogy a betegséget enyhítő kezeléseket már képesek voltak kidolgozni a szakemberek, de a végső okot és hatásmechanizmust még nem tudták feltárni.