Az orvosok és tudósok szerint ez több okra vezethető vissza.

Ha világszinten nézzük az adatokat, a középkorúaknál jó ideje óta stagnál, sőt az elmúlt két évtized során a 65 év feletti korosztályban majdnem 40 százalékkal csökkent azok száma, akik szívroham miatt szorultak kórházi ápolásra. Magyarországon is jelentősen visszaesett 1990 óta a szívinfarktusban vagy egyéb, a szívet érintő rendellenességekben elhunytak száma, de a legutóbbi, 2018-as adatok szerint még mindig ezek adják a vezető halálokot, megelőzve a daganatos betegségeket is. Ha pedig külön vizsgáljuk a heveny szívizomelhalás hazai áldozatainak számát, még szomorúbb a kép: kétszer többen vannak, mint az Európai Unió legtöbb országában.

Bár mindezek miatt a középkorú és idősebb lakosság számára számos szűrő- és megelőzést segítő tájékoztató program indult, a legújabb tendenciák alapján azonban úgy tink, ezeket ki kellene terjeszteni a fiatalabb korosztályra is. Az Amerikai Kardiológiai Társaság tanulmánya szerint ugyanis a 20-as és 30-as férfiak közül egyre többeket érint a szívroham. De mi állhat ennek a hátterében?

SÚLYos probléma

Bár tisztában vagyunk vele, hogy azelhízásmilyen egészségügyi problémákhoz - például szívbetegségekhez - vezet, a statisztikák szerint mégis egyre nő a túlsúlyos emberek aránya. Az európai lakosság több mint fele legalább túlsúlyos és 20 százaléka elhízott. Becslések szerint ráadásul 10 éven belül 50 százalékra nőhet az utóbbiak aránya. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavalyi jelentése szerint Magyarországon különösen rossz a helyzet: az elhízottak aránya nálunk a legmagasabb Európában, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. Különösen aggasztó, hogy nemcsak a felnőttek, de a gyerekek között is nő a jelentős súlyproblémákkal küzdők száma. Minden ötödik 15 éves magyar gyermek elhízott. Ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy fiatal felnőttként már komolyabb betegségekkel kell szembesülniük. A súlytöbblet ugyanis jelentős terhelést ró a szívre és a keringési rendszerre, így a szívroham kockázata jóval magasabb azoknál, akik már gyerekkorukban elhíznak.

A stressz is komoly faktor

A tartós feszültség számos negatív folyamatot indít el a szervezetünkben, például gyulladást vált ki a koszorúerekben, ami növeli a vérrögök kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a stresszes életmódot folytatók között jóval több a szívbeteg. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója. Az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint pedig a 22-39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet. Fontos lenne tehát, hogy a 20-as és 30-as éveink ne a teljesítménykényszerről, túlhajtásról szóljanak - gondolván, hogy ráérünk majd nyugdíjasként pihenni -, különben komoly egészségügyi következményekkel kell szembenéznünk.

Sok a fiatal dohányos

A szívbetegségek másik fontos rizikófaktora a dohányzás, amely még mindig túlságosan elterjedt szokás a fiatalok körében. Sőt, a 25-44 éves korosztályban közel kétszer annyian gyújtanak rá rendszeresen, mint az idősebbek. Egy, a The British Medical Journal című szakmai folyóiratban közölt tanulmány szerint pedig napi egy cigaretta majdnem 50 százalékkal növeli a koszorúér-betegségek kockázatát férfiaknál. A kardiovaszkuláris rizikót pedig az sem csökkenti számottevően, ha valaki e-cigire vált a hagyományos dohány helyett. Az e-cigarettázóknál még mindig 40 százalékkal magasabb a szívbetegségek veszélye, mint azoknál, akik leszoknak.

Nem ismerik fel a figyelmeztető jeleket

Bár a szívinfarktus sokszor derült égből villámcsapásként sújt le, általában a szervezet már előre jelzi, hogy gond van - ám fiatalként ezeket sokan nem veszik elég komolyan. Ez nemcsak a páciensekre, de az orvosokra is jellemző. Míg egy 60 év feletti férfinál fokozott izzadás, fáradékonyság, légszomj esetén azonnal elrendelik az EKG-vizsgálatot, egy 30-as férfinál gyakran csupán kímélő életmódot javasolnak.

Éppen ezért fontos, hogy saját magunk is figyeljünk a vészjelekre. Az egyik legjellemzőbb tünet a fájdalom, amely a mellkasból a vállakba, a karokba és a nyakba sugározhat. De a hasi fájdalom, émelygés és a kellemetlen teltségérzés is jelezhet szívproblémát, ráadásul ezeket könnyű összekeverni arefluxtüneteivel.

Fontos tudni azt is, hogy a fiatalkorban elszenvedett szívroham nem jelent feltétlen könnyebb felépülést, a szervezetre ugyanúgy komoly veszélyt jelent. Egy második szívroham vagy stroke kockázata pedig ugyanolyan magas, mint azoknál, akik idősebb korban kapnak először infarktust. A megelőzés tehát itt is kulcsfontosságú, ennek érdekében pedig sokat tehetünk azzal, ha egészségesebb életmódra váltunk, és családtagjainkat - beleértve a gyermekeket - is erre ösztönözzük.