A globális táplálkozási válság konkrétan azt jelenti, hogy a világ egyik fele a súlyos alultápláltság, a másik fele az elhízás miatt szenved. Az OECD-országok közül Magyarország a legérintettebbek közé tartozik.

Egy átfogó elemzés szerint a világon több mint százötvenötmillió öt éven aluli gyermek alultáplált és 52 millió nem éri el a korára jellemző testi fejlettséget a rosszul tápláltság miatt. Az elemzéssel abszolút egy irányba mutatnak a WHO adatai is: ezek alapján összesen 462 millió felnőtt ember alultáplált, 156 százötvenhatmillió gyerek visszamaradott, azaz az éveinek számához képest túl alacsony, mert nem jut elég élelemhez, és ötvenmillió gyerek túl vékony a magasságához képest.

Mintegy 140 ország adatait elemezték a kutatók a Globális táplálkozási jelentés elkészítéséhez, amelynek eredménye lesújtó képet mutat: a táplálkozási válság akár le is fékezheti az emberi fejlődést.

A spektrum másik oldalán ugyanakkor a túltápláltság jelent problémát minden korosztályban: a jelentés megállapította, hogy a Föld hétmilliárd lakójából kétmilliárd túlsúlyos vagy elhízott.

Az elhízás ügyében is megegyeznek a kutatók és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai, hiszen a WHO adatai alapján elhízástól vagy túlsúlytól szenved világszerte legalább negyvenegymillió öt év alatti gyermek, csaknem kétmilliárd felnőtt túlsúlyos, ebből nagyjából hatszázmillióan elhízottak.

Magyarországon túlsúlyos vagy elhízott a felnőttek 65 százaléka, emellett a gyerekek 20-25 százaléka szenved kisebb vagy nagyobb mértékű súlyfelesleg miatt.

Ez esetben nem dicsőség a lista elején állni

Európában az elhízást tekintve Magyarország listavezető, miután pár éve magunk mögé szorítottuk az Egyesült Királyságot. Az OECD-országok rangsorában a negyedik helyen vagyunk, csak Új-Zéland, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó előz meg minket, mondta a Hirado.hu-nak a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) tudományos bizottságának elnöke, Szűcs Zsuzsanna.

A szakember arról is beszélt, hogy a túlsúly és az elhízás az esetek döntő többségében a nem megfelelő étrend és egészségtelen táplálkozás talaján alakul ki.

A civilizációs betegségek, mint például a kettes típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, agyvérzés), sőt, egyes daganatos betegségek mint az emlőrák vagy a vastagbélrák, az esetek 70-80 százalékában kapcsolódnak az egészségtelen étkezéshez és sok esetben a túlsúlyhoz is. Különböző statisztikák alapján kimutatható, hogy az emlőrák azoknál a nőknél sűrűbben alakul ki, akik túlsúllyal rendelkeznek, vastagbélrákot pedig sűrűbben diagnosztizálnak azoknál, akik több vörös húst és kevesebb rostot fogyasztanak.

„A magyar emberekre pedig rendkívül jellemző a húsok és az állati eredetű zsiradékok fogyasztása” – magyarázta a dietetikus.

Cukorból az ajánlásokban szereplő maximális mennyiségnél kevesebbet, zsírból pedig többet fogyasztunk

Az elhízás problematikája abból adódik, hogy kevesebbet mozgunk és/vagy többet eszünk, mint kellene. Szűcs Zsuzsanna szerint jellemző az élelmiszercsoportokat tekintve, hogy az elmúlt öt évben 20 százalékkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottunk, emellett a teljes értékű gabonafélék fogyasztása is elmarad a kívánatostól. A csontok egészségét is meghatározó tejfogyasztás kismértékben bár, de szintén csökken évek óta, pedig a tej, illetve a tejtermékek rendkívül fontosak, mert olyan tápanyagok vannak benne – ilyen a tejcukor vagy a D-vitamin –, amelyek nagyban segítik a kalcium felszívódását.

Ezzel szemben az ételek elkészítésénél nagyon bőkezűen bánunk a zsiradékkal, és a növényi olajokkal szemben egyre inkább előtérbe kerül a szalonna és az állati eredetű zsiradékok.

Nagyon szeretjük és méltán büszkék is vagyunk a tradicionális magyaros ételekre, alapanyagokra, többek között a kolbászra, a szalonnára vagy a töltött káposztára, de az egészségünk érdekében nagyobb tudatosságra lenne szükség. Ezeket az ételeket el lehet készíteni soványabb húsból, kevesebb zsiradékkal, így a hagyományos magyar fogások is fogyaszthatók, hiszen a hagyma, a paprika, a kömény és a majoránna úgyis megadja az ízét.

Szűcs Zsuzsanna szerint szeretjük az édességet, a magyarok édesszájúnak számítanak, például a skandináv népekkel való összehasonlításban, hiszen szeretjük a markánsabban édes ízű ételeket, italokat. Ennek ellenére szerencsére a felnőttek átlagos hozzáadott cukorfogyasztása alatta marad a WHO által meghatározott maximális bevitelnek, ami a napi energiabevitel 10 százaléka.

„Magyarországon a felnőttek átlagosan napi kalóriabevitelüknek kicsit több mint 8 százalékát fogyasztják el hozzáadott cukorból, az utóbbi harminc évben jellemző a cukorbevitel csökkenése, igaz ez az elmúlt tíz évben stagnált, az utolsó öt évben pedig minimálisan növekedett” – részletezte a dietetikus.

Miközben magunkat hízlaljuk, a szervezetünket kiéheztetjük

Habár azt gondolhatnánk, hogyha már ennyit eszünk, akkor minden szükséges tápanyagot beviszünk a szervezetünkbe, azonban ez korántsem igaz.

„A konkrét számok alapján összességében az mondható el, hogy világviszonylatban a túlsúlyosok aránya és száma meghaladja az alultápláltakét, de vannak olyan területek – így Ázsia vagy Afrika egyes régiói –, ahol az élelmiszerhiányból adódnak problémák. Emellett fontos megemlíteni, hogy a minőségi éhezés egy abszolút jelenlevő probléma nemcsak ezekben a térségekben, de Magyarországon, az élelmiszerrel jól ellátott társadalmakban is” – hívta fel a figyelmet a MDOSZ tudományos bizottságának elnöke.

A fejlett társadalmakban ugyanis az élelmiszerbőség mellett lehet minőségi éhezésről is beszélni. Ez azt jelenti, hogy a kalóriabevitel biztosított, de vannak olyan tápanyagok – ilyen a rost, a vas vagy a kalcium, aminek a fogyasztása elégtelen, és ez nálunk is jellemző.

Komoly fejtörést kellene, hogy okozzon a magyaroknak például a vashiány, azonban nem foglalkozunk vele. A dietetikus elmondta, hogy az étrendi tényezők közül a vörös húsok vasforrásként említhetők, mellettük kismértékben a halak, a növényi eredetű élelmiszerek is hozzájárulnak a vasbevitelhez, például a spenót, a cékla vagy a mák. A szakember azonban vörös hús fogyasztását mindössze heti egy-két alkalommal javasolja.

Ahol alig van étel, ott a tápanyag is kevés

A jóléti társadalmakkal szemben az elfogyasztott élelmiszer-mennyiség tekintetében Afrikára például halmozottabban jellemzők a tápanyaghiányos állapotok. „Az A-vitamin, a vas, a jód hiánya hatalmas tömegeket érint. A vashiány például egy generációkon átívelő probléma, ördögi kör. A várandós anyukák eleve vashiányosak, és nem sok esélyük van pótolni, hiszen ott ritkán jutnak húshoz, azonban ez hatással lesz a megszületendő babára is, a kisgyerek is vashiányosan jön a világra. A komoly gond, hogy ez hatással van gyermek szellemi és testi fejlődésére is, de ugyanitt említhetném a jódhiányt is, hisz az szintén többek között a szellemi képességekre van negatív hatással” – ecsetelte Szűcs Zsuzsanna.

A dietetikus rávilágított arra is, hogy a mennyiségi éhezés esetében a kalória- és/vagy fehérjebevitellel is probléma van, hiszen a fentebb említett térségekben élők jellemzően csak kis mennyiségű növényi eredetű élelmiszerekhez jutnak hozzá, például rizshez, emellett pedig egyéb értékes élelmiszert, pl. húst csak ritkán látnak az elmaradottabb térségekben élők.

Elsősorban tehát az a gond, hogy mennyiségileg is kevés ételhez juthatnak hozzá, másodsorban pedig limitált a választék – summázta az MDOSZ tudományos bizottságának elnöke.

Szűcs Zsuzsanna úgy látja, hogy meglehetősen összetett problémáról van szó, ezért valószínűleg komplex megoldásra is van szükség. Mi magunk is azonban sokat tehetünk az élelmiszer-pazarlás ellen, például átgondolt vásárlással.

A táplálkozási problémák megoldására szánt adományok 2015-ben mindössze 2 százalékkal nőttek, elérve a 867 millió dollárt. Az alultápláltak aránya világszerte csökken ugyan, de ahhoz nem elég gyorsan, hogy teljesítse a nemzetközileg elfogadott fenntartható fejlődési célokban foglaltakat, amelyek szerint 2030-ra az alultápláltság minden formáját meg kell szüntetni a Földön.