Hőségben naponta legalább fél liter folyadékot veszítünk, extrém forróságban akár 3-5 liter izzadságot is el tud párologtatni az ember. Ám az izzadás betegségek előjele is lehet. Mikor gyanakodjunk hiperhidrózisra vagyis kóros izzadásra?

A test kültakarója, a bőr egyik feladata a szervezet megóvása a túlmelegedéstől, attól, hogy belső hőmérséklete 37°C fölé emelkedjék. Körül-belül 2-4 millió úgynevezett ekkrin izzadságmirigy gondoskodik a bőr nedvesen tartásáról, a nedvesség elpárolgása pedig hatékony hűtést biztosít. Ám nem mindig olyan könnyű elkülöníteni a kóros izzadást a természetestől, aminek a megítélése nagyon egyéni. Van, akit már a normális izzadás is extrém módon zavar. Mikor kóros az izzadás?

Mi a hiperhidrózis?
Társadalmi és kozmetikai szempontból széles skálán mozog az izzadásnak az a szintje, amit fokozott izzadásnak nevezünk. Annyi biztos, hogy amikor olyan mértékű verejtékezésről van szó, amit a normál dezodorok már nem tudnak kordában tartani, fokozott izzadásról beszélünk. Ha az izzadás mértéke napi többszöri ruhacserét is indokolttá tesz, szintén erről a problémáról van szó.

A fokozott izzadás tünete
Az izzadás nem csak a hónaljban és a háton fokozott, hanem a fejet, az arcot, a mellek közötti területet, a tenyeret és a lábat is érinti. Fokozott izzadás főleg akkor jelentkezik, ha az érintettek szoronganak vagy izgulnak.

Betegség is okozhat kóros izzadást?
Számos betegség okozhat fokozott izzadást. Ilyenek például a hormonbetegségek, amelyek pajzsmirigy-túltengéssel is együtt járhatnak - ez utóbbi önmagában is okozhat túlzott verejtékezést. Nőknél kiválthatja a panaszt férfihormon-túlsúllyal járó policisztás ovárium szindróma (PCOS), de okozhat ilyesmit a menopauza és a terhesség is. Emellett kiválthat erős izzadást a stressz, illetve bármilyen olyan hatás vagy betegség, amely ahhoz hasonlóan fokozza az adrenalin túlsúlyát.

A vesebetegségeknek, a mellékvese-túlműködésnek és az elhízásnak ugyancsak lehet ilyen következménye, de okozhatnak fokozott izzadást a szívbetegségek is. Az például tipikus, hogy akit "kerülget a szívinfarktus", az fokozottan izzad, különösképpen éjszaka.

Az éjszakai fokozott izzadás a szívbetegek mellett jellemző azokra is, akik tüdő tuberkulózisban (TBC) szenvednek. Emellett a cukorbetegek életét is megnehezíti ez a panasz, a tünet pedig náluk is éjszaka lesz igazán látványos. Ennek oka az, hogy ilyenkor jobban lemegy a vércukorszintjük, ami fokozott izzadással jár.

Az agyalapi mirigy betegségei ugyancsak kiválthatják ezt a tünetet, de állhat a fokozott izzadás mögött olyan gyógyszerek mellékhatása is, amelyeketalkoholizmusvagy depresszió kezelésekor kapnak a betegek (egyes antidepresszánsok). Ugyancsak kiváltó tényező lehet a láz, a dohányzás, valamint a fűszeres, csípős ételek fogyasztása is.

Az izzadás okozója lehet maga a bőr is, de csak abban az esetben, ha abban túl sok verejtékmirigy van. Ez genetikai adottság függvénye, lévén a genetika valamilyen szinten mindig meghatározza azt, hogy kinek milyen a bőre, illetve hogy abban mennyi verejtékmirigy van.

Mivel fokozott izzadást rengeteg betegség, köztük népbetegségek - elhízás, cukorbetegség, szívbetegség - is okozhatnak, az előfordulása nagyon magas lehet, legalább 20-30 százalékos. Tudni kell azt is, hogy mivel az alapbetegségekre való hajlam szülőről gyerekre átadódhat, áttételesen a fokozott izzadás is öröklődhet. Az érintettek gyakorlatilag minden korosztályból kikerülhetnek; míg a cukorbetegség, szívbetegség az idősek között gyakoribb, a pajzsmirigybetegségek pedig a fiataloknál fordulnak elő gyakrabban.