Irénke nénit városvezetésünk nevében Szamosi Endre a körzet önkormányzati képviselője kereste fel otthonában, hogy méltóképpen egy csokor virággal és miniszterelnökünk Orbán Viktor kézjegyével ellátott emléklappal köszöntse fel a kivételes ünnep alkalmából.

A jó egészségnek örvendő szépkorú asszony a keresztfia és annak felesége társaságában fogadta a kedves vendéget és szívesen mesélt életének főbb állomásairól.

Irénke néni 1931-ben született Pesterzsébeten. Négyen voltak testvérek. A nővére és egy bátyja édesanyja első házasságából, az öccse és Irénke néni pedig a második házasságából született. Szülei Erdélyből jöttek Magyarországra és kétkezi munkával tartották el a családot. Édesapja hentesként dolgozott, majd a háború után kitanulta a vasbetonszerelő szakmát.
- A háború után nagyon nehezen lehetett munkát találni és a romok eltakarítása, az újjáépítés minden időnket lekötötte. Én bejárónőként, cselédként találtam munkát. Minden álmom az volt akkoriban, hogy könyvkötő leszek. A háborút követően azonban nagyon nyomda sem működött, és az iskolákban sem indítottak ilyen szakképzést, így ezek az álmok úgy tűntek, hogy szertefoszlanak. Aztán végül mégis sikerült a könyvkötő szakmához közel kerülnöm. Egy izraelitánál találtam munkát, aki iskolafüzeteket, könyveket gyártott és én ebben segédkeztem – mesélte a szépkorú asszony csillogó szemekkel.

Irénke néni 42 éves korában ismerte meg férjét Kálmánt 1972-ben. Hosszú jegyesség után végül 1979-ben sikerült összeházasodniuk. Közös gyermekük nem született, de férjének az előző házasságából volt egy gyermeke. Irénke néni férjének öt testvére volt. A szülői házuk itt Kiskunfélegyházán, Galamboson még mindig áll. Jelenleg üdülőnek használják. Férje szerszám anyagbeszerző volt Miskolcon a DiGÉP-nél és innen is ment nyugdíjba.

- Pontosan 70 éves volt, amikor meghalt – mondta szomorúan Irénke néni, majd gyorsan elterelte a szót azokra az időkre, amikor még fiatalok voltak és tervekkel tele költöztek Balatonalmádiba, egy társasházba. Itt azonban nem igazán tetszett meg nekik az új otthon. Nem találták meg a hőn áhított nyugalmat a rendkívül nagy forgalom, a nagymotorosok folyamatos rajzása, a népszerű üdülőövezet nyüzsgő élete miatt.

Férje javaslatára költöztek végül 1991-ben ide Kiskunfélegyházára. Több lakást kipróbáltak és végül a városközpontban lelték meg az igazi otthonukat.
Ebben a lakásban él a mai napig Irénke néni. Minden munkát saját maga végez el, főz, mos, vasal, takarít, bevásárol. Szereti a lépcsőház légkörét, mert nagyon kedves szomszédjai vannak.
- Itt mindenki beszélget mindenkivel, de nem járunk össze – magyarázta a szépkorú asszony, majd hozzátette, hogy a járvány miatt pedig még inkább begubózott mindenki. Ez azonban nem szegi kedvét Irénke néninek, mert mint mondta a hosszú élet titka az, hogy minden nehézséget le kell tudni győzni.

Életigenlését, mozgékonyságát és szellemi frissességét tekintve minden kétséget kizáróan valóban ez lehet Irénke néni titka.

(Képek: Fábián Adrienn)