Nehéz évtizedekre előre jósolni, de nézzük, manapság milyen szakmák iránt van kereslet.

HOL VANNAK A HIÁNYZÓK?

Dacára annak, hogy az itthoni keresetek némileg emelkedtek, egyes szakmák az alacsony bérek miatt veszítettek népszerűségükből. A piacképes tudással rendelkező fiatalok közül pedig sokan a határon túl keresik a boldogulásukat. A nyugat-európai fizetésekkel a hazai cégek nem képesek versenyezni. Nálunk kb. 260 ezer forint a havi bruttó átlagbér, ez a cseheknél 304 ezer, az osztrákoknál pedig 843 ezer forint. Míg például egy ápoló itthon átlagosan évente bruttó 2,6 millió forintot vihet haza, Ausztriában ez az összeg akár 19 millióra is rúghat. Angliában egy szakács évi 9–13 millió, egy gépjárműszerelő 12 millió forintot is megkereshet – írja a Pénzcentrum, felsorolva azt is, melyek a legkeresettebb állások Európában. Jól fizető munkára számíthatnak többek között a fémmegmunkálók, ápolók, kamionsofőrök, felszolgálók, szakácsok, gépjárműszerelők és az eladók.

SZÁM SZERINT

13 ezer
betöltetlen állás van jelenleg a hiányszakmákban
Magyarországon.

50 százalék
feletti azon cégek aránya, melyek nem
tudnak annyi szakembert felvenni,
amennyit szeretnének.

1300
szakács találna munkát azonnal.

4000
mérnök hiányzik az ipar különböző
ágazataiból.

Gimnáziumot vagy szakközépiskolát, esetleg szakiskolát? A választ egyrészt meghatározzák a tanulmányi eredmények, másrészt a döntéshozatal előtt mérlegelni kell azt is, hogy a későbbiekben milyenek lehetnek a választott pályán az elhelyezkedési esélyek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos pályaorientációs vizsgálatából kiderül, hogy a továbbtanulás kérdésében elsősorban a családi kupaktanács dönt, de a gyerekek a szülői tanácsok mellett fontos információkhoz jutnak az osztályfőnöki órákon és a pályaválasztási rendezvényeken is. A tanulók több mint felének a szülei azt tanácsolták, hogy olyan szakmát szerezzenek, aminek a művelésében a későbbiekben örömüket lelik. A gyerekek mintegy 40 százalékának azt javasolták, hogy olyasmit tanuljanak, amivel jól lehet keresni, illetve, hogy a szakma mellé érettségit is szerezzenek, 28 százalékukat pedig arra biztatták, hogy szerezzenek diplomát. A felmérésből kiderült, hogy a pályaorientációt a szülők foglalkozása, képzettségi szintje nagymértékben befolyásolja. A szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak. Noha a diákok 43 százaléka úgy látja, hogy a szülei rábízzák a választást, általában olyan foglalkozást szeretnének űzni, amihez olyan szintű iskolai végzettség szükséges, amilyen az apjuknak is van.

Holtbiztos tippek

A gazdaság számos területén akkora munkaerőhiánnyal küzdenek ma a cégek, hogy az hosszú távon már a termelést veszélyezteti. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy egyes hiányszakmákban a diplomások és a szakmunkások is biztos állásra számíthatnak. Tavaly például óriási kereslet mutatkozott az ácsok, bádogosok, épület- és szerkezetlakatosok, gépi forgácsolók, hegesztők iránt, de nem maradtak munka nélkül a kertészek, cukrászok, hentesek, varrónők, villanyszerelők sem. Szakápolókból, szociális gondozókból és gyógytornászokból is hiány van. Egyre több világvállalat telepedik meg Magyarországon, melyeknél a felsorolt hiányszakmákban szinte azonnal el lehet helyezkedni. A cégek az informatikusok, villamosmérnökök, marketingesek mellett gyakran a könyvelői és az asszisztensi munkakörök betöltésére sem találnak alkalmas jelentkezőket.

Érdemes körülnézni

Októberben-novemberben a különböző szakmákkal a Pályaválasztási Kiállítások rendezvénysorozatain – üzemlátogatások, szakmabemutatók keretében – ismerkedhetnek meg testközelből a hetedikes, nyolcadikos diákok, hogy körültekintőbben dönthessenek arról, hogyan tovább. A programokról a helyi kormányhivatalokban, illetve az iskolákban lehet érdeklődni.