Napi 50 gramm feldolgozott hústermék fogyasztása 18 százalékkal növeli a bélrákok kockázatát - áll a WHO rákkutató intézetének jelentésében. A huszonkét kutató egyévnyi munkájával összeállított jelentés a friss vörös húsok (sertés, marha, juh) fogyasztását is "valószínűleg" kockázatosnak minősíti, ebben az esetben 100 gramm rendszeres fogyasztása emeli 17 százalékkal a rák kockázatát. Sokan sok kérdést tesznek fel a nagy vihart kavart jelentéssel kapcsolatban, ezekre próbálunk válaszolni a az életmóddal foglalkozó szakemberek, az illetékes kormányzati szervek, civil szervezetek és az élelmiszeripar képviselőinek bevonásával létrejött TÉT Platform Egyesület segítségével.

A hal és a csirkehús akkor nem rákkeltő?
A jelenlegi vizsgálatok csak a vörös húsok és az abból készült húsféleségek fogyasztása és a vastagbélrák gyakorisága közötti összefüggést tárták fel. Minden bizonnyal egészségesebb lehet a csirkehús és a hal fogyasztása - utóbbiban omega-3 zsírsavakat találunk, amelyek bizonyos mértékű védőhatást fejtenek ki -, azonban ezzel kapcsolatban nem végeztek kutatásokat.

Érdemesebb-e inkább vegetáriánusnak lenni?
A WHO vizsgálata nem terjedt ki a húsfogyasztás és a vegetáriánus étrend összehasonlítására, arra azonban felhívják benne a figyelmet, hogy a vegetáriánus étrendnek az előnyök mellett számos hátránya is van, illetve hogy a húsfélék a bennük lévő értékes tápanyagok miatt fontosak a szervezetünk számára.

Ugyanakkor egy, a Telegraph által idézett tavalyi kutatás, amelyet a Cardiffi Egyetem 60 ezer brit körében végzett, épp arra a következtetésre jutott, hogy a vegetáriánusoknál és a húsevőknél a végbélrák előfordulása nagyjából hasonló mértékű.

Mennyi vörös hús fogyasztható biztonságosan?
Az elfogyasztott mennyiséggel arányosan emelkedik a tumoros betegségek kockázata - összegzi a kutatás. Ha számszerűsíteni szeretnénk, akkor a következő adatokból indulhatunk ki: a vastagbélrák bekövetkezésének kockázatát napi 50 grammnyi feldolgozott húsféleség 18 százalékkal növeli. A vörös húsok esetében pedig a valószínűsített, de nem bizonyított kockázat napi 100 grammonként 17 százaléknyi növekedést jelent.

Többféle tumoros betegség is kapcsolatba hozható a húsfogyasztással?
Egyelőre csak a vastag- és végbélrák esetén beszélhetünk kimutatható, de alacsony szintű kockázatnövekedésről, korlátozott számú bizonyíték mutat a prosztata- és a hasnyálmirigyrák rizikójának növekedésére. Egyes feltételezések szerint a gyomorrák előfordulása is kapcsolatba hozható a húsfélék fogyasztásával, de erre még nincsenek bizonyítékok. Mindegyik típusú betegség esetében még további vizsgálatok szükségesek.

Hány megbetegedés hozható összefüggésbe a húsfélékkel?
Nehéz lenne még pontosan számszerűsíteni, de egy független nemzetközi vizsgálat, a Burden projekt keretében találunk becsléseket. Ezek szerint a feldolgozott húsfélék nagymértékű fogyasztásával összefüggésbe hozható tumoros megbetegedések száma világszinten évente 34 ezerre, a vörös húsokban gazdag táplálkozás esetében pedig körülbelül ötvenezerre tehető. A dohányzás miatt ugyanakkor évente egymilliónál többen halnak meg világszerte tumoros betegségekben, 600 ezer ember az alkoholfogyasztás miatt, 200 ezer pedig a szennyezett környezet miatt kialakult rákbetegség áldozata lesz.

Biztonságosak-e a boltokban kapható húsok?
Gyakorlatilag az összes európai ország rendelkezik olyan minőségbiztosítási rendszerrel, amely a húsokat a tenyésztés helyszínétől a fogyasztóig védi. Sokan másként gondolják, de a növekedésserkentő hormonok használata az EU egész területén tilos, és az esetleges antibiotikus kezelések után is be kell tartani az élelmiszerbiztonsági várakozási időt a hús feldolgozása előtt.

Jelenleg a legtöbb táplálkozási ajánlás a húsok, húsfélék, szárnyasok vagy halak napi szintű fogyasztását ajánlja. A Rákkutatási Világalapítvány korábbi ajánlásában a vörös húsok mennyiségét heti 500 grammban szabta meg.