Magyarországon munkaszüneti nap január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Erről a Munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezik.

2015-ben három munkanap-áthelyezést rendelt el a nemzetgazdasági miniszter, négynapos hosszú hétvége még kettő lesz az idén, egy pedig már megvolt. Január 10., augusztus 8. és december 12. szombati munkanap, míg január 2. péntek, augusztus 21. péntek és december 24. csütörtök pihenőnap.

Ezen kívül négy alkalommal háromnapos a hétvége: húsvéthétfő és pünkösdhétfő miatt, valamint május elseje és október 23. is péntekre esik.

Ezt mondja a munkajog
Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatottak munkarendje az NGM-rendelettől eltérően is meghatározható.

Az Mt. szerint egy munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény van a tevékenységre (például az állami múzeumokban dolgozni kell munkaszüneti napokon is, ugyanis a legtöbb ilyen kiállítóhelyen március 15-én, augusztus 20-án vagy október 23-án ingyenes belépést biztosítanak).

Emellett akkor is dolgoznunk kell munkaszüneti napon, ha egy balesetet, elemi csapást, súlyos kárt, illetve az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszélyt kell megelőzni vagy elhárítani.

A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap esetén is. Ha valakinek munkaszüneti napon kell dolgoznia, 100 százalék bérpótlék jár neki.

Ha pedig a bérfizetési nap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni a pénzt az alkalmazottaknak.

Vasárnapi munka
Vasárnapra rendes munkaidő akkor rendelhető el, ha a cégnek a rendeltetése folytán e napon is működnie kell, megszakítás nélküli, készenléti vagy több műszakos tevékenységet végeznek az alkalmazottak, esetleg idényjellegű a munka.

A társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásakor a munkaszüneti napon szükséges lehet a munkavégzés. Az is előfordulhat, hogy valakinek olyan a munkaszerződése, hogy részmunkaidőben alkalmazzák, és kizárólag hétvégén és ünnepnapokon kell dolgoznia.
A nemrég hatályba lépett kereskedelmi törvény úgy határoz, hogy ugyan egyes boltok vasárnap zárva tartanak, ám a dolgozó beosztható egyéb feladatokra: tehát a vasárnapi leltározás például megengedett.

Egy "bolondos" munkaszüneti nap
Két évvel ezelőtt munkaszüneti nappá nyilvánította az odesszai polgármester a "bolondok napját", azaz április 1-jét, a nevezetes nap ottani megünneplésének 40. évfordulója alkalmából. Odesszát már a szovjet időkben a humor városának nevezték, a dél-ukrajnai város ugyanis híres volt sajátos humoráról és vicceiről. A volt szovjet térség legviccesebb városában a "nevetés napjának" nevezik április 1-jét. A polgármester csak a közszférában dolgozóknak adhat ki szabadnapot, ezért arra kérte a magánvállatokat, hogy ők is csatlakozzanak a kezdeményezéshez.