A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés elektronikus úton zajlik.

A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) célja az első fázisban az összesen mintegy 5000 hektár állami föld értékesítése, a program az ország 1723 települését érinti. A program első ütemében március 2-án 6540 ingatlant kínálnak eladásra nyilvánosan, amelyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni.

Az osztatlan közös földtulajdon „hungarikum” – kezdte a beszélgetést az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára az OrientPress Hírügynökség február 25-i szakmai szimpóziumán.

Az agrártárca és a kormány 2018 óta kiemelten kezeli, hogy még ebben a kormányzati ciklusban törlessze az elmúlt három évtized agrárbirtokpolitikai adósságait – emlékeztetett Nagy János. Ezek közül az egyik legfontosabb az osztatlan közös földtulajdon problémája, ami mintegy 3-3,5 millió embert, hozzávetőleg 2,4 millió hektárnyi földterületet, valamint több mint 1 millió ingatlant érint. Ez azért jelentős probléma, mert a Magyarországon megművelt termőföldek közel feléről van szó. Az osztatlan közös földtulajdon felszámolása, illetve az újraképződés meggátolása érdekében hatékony lépésekre, megoldásokra van szükség – hangsúlyozta. Mint rámutatott, az állam nagyon sok olyan tulajdoni hányaddal rendelkezik, amely osztatlan közös földtulajdonnal érintett területen található, ezeket pedig – az eladáson kívül – máshogy nem tudja hasznosítani.

Mivel kisméretű földekről van szó, a remények szerint jelentős lesz az érdeklődés. „Nagyon bízunk abban, hogy a tulajdonostársak fogják ezeket a földeket fölvásárolni az államtól” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Első körben összesen mintegy 5 ezer hektárt hirdetnek meg, egy-egy földterület átlagos nagysága nem éri el a 0,8 hektárt. A Nemzeti Földügyi Központhoz egyébként jelenleg is mintegy 6-8000 ilyen kérelem érkezik évente – jegyezte meg.

Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára
Forrás: OPH

A meghirdetett területek esetében az ár alacsonyabb, mint egy nagyobb, több hektáros birtoktestnél, így banki hitel felvételére sincs feltétlenül szükség. A programban összeállított listát március 2-án teszik közzé az NFK honlapján és a kormány.hu oldalon, illetve az első körben érintett 1723 település honlapján. Az ajánlattételre 30 nap áll rendelkezésre, jelentkezni pedig elektronikusan lehet. A minimális ár nincsen meghatározva, így bármekkora összeget tehetünk az adott ingatlanra. Az ajánlatot követően értékbecslést készít az állam, a földeket pedig az értékbecslésben meghatározott, vagy ha annál magasabb az ajánlat, akkor azon az áron értékesítik. Ráadásul az állam egy hektárig átvállalja az értékbecslés költségét. Azonban a termőföldforgalmi törvény értelmében 60 napra ki kell függeszteni ezeket a szerződéseket. Egyhektáros mérethatárig bárki szerezhet Magyarországon földtulajdont – hívta fel a figyelmet Nagy János –, a fölött pedig földműves minősítéssel kell rendelkezni.

Az összes most meghirdetett terület 54 százaléka szántó művelési ágú, mintegy 22 százalékot tesz ki a legelő és a rét, a többi pedig vegyes, tehát nagyon sok típusú földből lehet válogatni – hívta fel a figyelmet.

A programhoz hitelkonstrukció is készül, a parlament pedig tavasszal tárgyalja azt a törvénymódosítást, amelynek célja, hogy a háromhektáros, pályáztatás nélküli értékesítési területlimit 10 hektárra emelkedjen. Ennek az az oka, hogy az osztatlan közös tulajdonnal érintett földeken 98 százalékban 10 hektár alatti területnek felel meg az állami tulajdoni hányad mérete – magyarázta Nagy János.

Mint mondta, olyan hitelkonstrukcióra van szükség, amely mellé az állam kellő biztosítékot tud tenni, és amely kedvező kamatozású. Mint rámutatott, a meghirdetett földmennyiség indokolja, hogy akár a kereskedelmi bankok is versenybe szálljanak. Aláhúzta: ez a hitel csak az osztatlan közös tulajdon fölszámolásához kapcsolódhat.

Hogy a települési önkormányzatok hogyan viszonyulnak a földszerzéshez, arról Pergő Margit berhidai polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) társelnöke beszélt, aki elmondta: önkormányzattól és területi adottságoktól függ, hogy egy-egy helyhatóság mennyire kíván földet szerezni, illetve hogy kinek milyen földre van szüksége. Vannak települések, ahol saját élelmiszerellátásra, a közétkeztetésben való részvételre rendezkedtek be, akár több száz hektárral, de vannak olyanok is, amelyek csak közreműködői, koordinálói feladatot kívánnak ellátni az ágazat szereplői között.

Pergő Margit berhidai polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) társelnöke Forrás: OPH

Nagyon jó az állam mostani kezdeményezése – emelte ki Berhida polgármestere –, mert ami osztatlan közös tulajdonban van, annak nincs igazán gazdája. Az egyik nagy kérdés ugyanakkor az – jegyezte meg –, hogy a mai fiatal generációt mennyire tudja ez bevonzani a mezőgazdaságba. Pergő Margit felvetette azt is, hogy azokat a földterületeket, amelyek nem kellettek senkinek, az önkormányzatoké lehetnének, hiszen ők helyben könnyebben tudnák rendezni a helyzetet.

Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke szerint az önkormányzatok egy része nem szeretné a magántulajdon elől elvenni a tulajdont, mert a korábbi tapasztalataik szerint ez régen sem volt ideális. Ugyanakkor azokban az esetekben, ahol a tulajdonos nem jelentkezik, az önkormányzatoknak nagyon is meg kellene szerezni ezeket a földeket, hiszen minél közelebb van a tulajdonos, annál könnyebb a tényleges művelése, vagy adott esetben az értékesítése. Mint rámutatott, egy önkormányzat elő tudná segíteni, hogy a birtoktestek egyesüljenek. Beszélt arról is, hogy a jegyzők számára azért is fontos az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, mert úgy csökken az azokhoz köthető birtokvédelmi ügyek száma, csökkenek a műveletlen területek, illetve csökken a végrehajthatatlan bírságok száma is.

Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke Forrás: OPH

Nagy János az elhangzottakra reagálva emlékeztetett, hogy az NFK szociális földprogramjainál tapasztaltak szerint mindig több a meghirdetett föld, mint amennyire igény érkezik, és ennek gyakran az információhiány az oka. A TÖOSZ társelnökének felvetésére válaszolva elmondta, hogy bár nagyon jó elv közel vinni a településhez az állami földeket, a földforgalmi törvény szándéka az, hogy a települési önkormányzatok a magyar földművesekhez képest minél hátrébb legyenek a földszerzési sorban. „Tehát ennek figyelembevételével kell megoldanunk a települési önkormányzatok számára is a földhöz juttatás kérdését” – magyarázta. Számos jogcímen juthatna földhöz az önkormányzat – tette hozzá, – ám sokszor nincs kellő információ önkormányzatoknál arról, hogy milyen lehetőségeket biztosít számukra a Nemzeti Földalapról szóló törvény. Vannak olyan települések, akik rendszeresen és jól élnek a lehetőségekkel – mondta.

Tóth János az információáramlás kapcsán úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok számára nagy segítséget jelentene, ha a tárcától tájékoztatókiadványt kapnának a települések.

Az információk célba juttatásában és a folyamatok szervezésében fontos támogatók lehetnek a partnerszervezetek – mondta Nagy János, aki példaként a Balaton Fejlesztési Tanácsot (BFT) említette. A BFT véleménnyel, szakmai tanáccsal és ötletek megfogalmazásával vesz részt a folyamatokban – emlékeztetett, hozzáfűzve: „ezekkel az együttműködésekkel mi igyekszünk élni, akár jogszabályi szintre emelve őket.”

A helyettes államtitkár a szabályozás kérdéséről beszélve arra is felhívta a figyelmet, hogy ahhoz, hogy ne termelődjön újra az osztatlan közös földtulajdon, a kormánynak jó agráröröklési szabályozást kell kialakítania. Az osztatlan közös földtulajdonok rendezésekor a kormány célja, hogy az eljárásrendszer legyen gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb. Olyan szabályt kell létrehozni, amelyik ösztönözni a tulajdonostársakat, hogy megtalálják a közös jó megoldást, ugyanakkor kizárja a spekulánsokat – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Nagy János a téma kapcsán kitért a részarány-földkiadás kérdésére is, hiszen Magyarországon mintegy 15 ezer olyan ingatlan van, amelyiknek nincs a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa. Ennek oka, hogy a mai napig az egykori termelőszövetkezet földhasználati joga van bejegyezve a tulajdoni lapra – magyarázta. A kormány ezt a helyzetet is orvosolni kívánja – hangsúlyozta.

A 3 évtizede fennálló, nagyon sok szempont figyelembevételét követelő agrárbirtokpolitikai problémára a kormány komplex törvénycsomaggal kíván válaszolni, ami hosszas előkészítést igényelt – összegezte Nagy János.

Az értékesítendő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzéteszik a megvásárolható ingatlanok adatait.