Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy nyáron három alkalommal is felkerült a Facebook-ra egy fekete-rozsdabarna foltos eltűnt cica, akinek először a gazdáját kerestük, majd a befogadó gazdi kereste őt égre-földre. Ezúttal Cicó fordulatokkal tele történetét szeretném megosztani a kedves Olvasókkal.

A szeretetre szomjas, kölykeivel viselős kóbor macska augusztusban Tiszakécskén egy vendégházban próbálkozott némi ételt kunyerálni és társaságot szerezni magának. Leendő befogadó gazdája pártfogásába vette és élelemmel látta el a jövevényt, majd kiderítette szomorú múltját a vendégház tulajdonosától.

Cicót egy környékbeli lakó tette ki hónapokkal ezelőtt az utcára kölykeivel együtt. (Nyilván mikor fény derült arra, hogy a „házi kedvenc” miért is kerekedett ki annyira, meggondolta magát a felelősségteljes gazdának semmiképpen nem mondható tulajdonosa, és a legegyszerűbb módon szabadult meg tőle.) A kilakoltatott macska mi mást tehetett, összekunyerálta a létfenntartásához és a kölykei felneveléséhez szükséges élelmet nap, mint nap. Csemetéi helyes kis szőrcsomók lévén viszonylag gyorsan gazdára leltek - a vendégház tulajdonosának elmondása szerint. Cicó azonban maradt az utcán, egészen addig, amíg a vendégházban pihenő, leendő gazdája meg nem sajnálta és magával nem hozta Kiskunfélegyházára.

- Ahol 6 macskának van étel és igazi otthon, ott a hetediket is szeretettel fogadjuk – mondta a melegszívű fiatal lány, aki soha nem tudott elmenni egyetlen bajba jutott állat mellett sem segítség adás nélkül.

Cicó azonban – tekintve hányatott előéletét – közelegve a kölykezés időpontjához, már nem tekintette biztonságosnak egy ember otthonát, ezért meglógott a lakásból és megfelelő helyet keresett magának. Eltűnését követően pár napra a Facebookon megjelent felhívásra jelentkezett Cicó új élelmezője, így a hollétére is fény derült. Cicó a Felsőtemetőben egy régi síremlékekből álló törmelékkupac alján adott életet kölykeinek. A bombabiztos helyről azonban sem a Cicamentők, sem a temetői munkások nem tudták kiemelni a csemetéket. Attól tartottak, hogy ha megmozdítják a törmelékkupacot, az összeomlik, és maga alá temeti a nyivákoló csöppségeket.

Mit volt mit tenni, Cicó felelősségteljes új Gazdija nap, mint nap kijárt a romokhoz, hogy ételt és friss vizet vigyen a szoptatós anyukának, de száraz tápot is vitt ahhoz a családhoz, ahol időnként megjelent a macskamama ételt kunyerálni.

Így ment ez majd két hétig, amikor is már esély volt arra, hogy a cicamama elővezeti a kölyköket és végre az egész családot hazaviheti Gazdája. Ekkor azonban két napra eltűnt Cicó. A kivitt étel nem fogyott el, a kölykök pedig sírtak-ríttak a bunkerükben. Cicó befogadó gazdija végső elkeseredésében minden bátorságát összeszedve kibányászta a kölyköket a szűk járatból.

- Sikerült a három csöppséget (egy fekete-fehéret, egy vörös-fehéret és egy háromszínűt) megmentenem – nyilatkozta lapunknak Cicó gazdája, aki miután hazavitte a kölyköket, meleg helyen tartva, kétóránként tápszerrel cumiztatta.

Közben egy újabb Facebook-felhívásra előkerült a macska mama is, aki újra feltűnt a Felsőtemetőben.

- Jól tápláltnak tűnt, amiből arra következtettünk, hogy valaki befogta, azért nem tudott a kölykeihez menni. Az illető azonban azt nem vette észre, hogy szoptatós anyukát csukott be lakásába. De úgy néz ki Cicó az ő eszén is túljárt és meglóghatott, majd a kölykei üres "barlangjához" sietett, ahol végre ismét sikerült elcsípnem - mesélt a részletekről a Gazdi.

Hát így került végre haza az egész család. A történet azonban itt még nem ért véget, mert Cicó három nap elteltével már nem ismert kölykeire.

- A tápszernek amúgy is erőteljes vanília illata van, így már a szaguk sem volt ismerős Cicó számára – részletezte a macskacsalád gazdája, aki azt is elmesélte, hogy nem egyszerű felnevelni cumival három csöppséget.

De sikerült! A három szőrmók mára már nagy gengszter lett. Jövő héten lesznek két hónaposak. Már önállóan esznek és kíváncsian derítik fel az őket körülvevő világot.

A cicamama pedig időközben átesett egy ivartalanítási műtéten és már túl van a varratszedésen is.

Hosszú hetek szobafogsága után először még pórázon „sétáltatta” gazdája a kertben, de mára már megbízható, hűséges családtag lett Cicó is. Néhány órára eltűnik, de aztán visszatér a jó meleg családi fészekbe.

Azt hiszem ő is úgy gondolja, hogy egy Gazda, aki ennyi mindent megtett érte és kölykeiért, megérdemli, hogy hazatérjen hozzá a kedves családi házba, ahol még játszótársa is adódik a hat másik házi kedvenc na meg persze a kölykei személyében.

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Kár, hogy sokan tárgyként kezelik állataikat. Ha már megnőtt és már nem olyan cuki, mint kicsinek volt, vagy valami bajt, netán kárt csinált, akkor már meg is szabadulnak tőlük. A legegyszerűbb módon… Cicó esetében például egy egyszerű ivartalanítás megoldotta volna a problémát. És az övé nem egyedi eset. De sajnos, ha költeni kell rá, ha foglalkozni kell vele, már nem is annyira jópofa dolog állattartónak lenni. Pedig számos orvosi tanulmány bizonyítja az állattartás pozitív hatásait: segít megelőzni az allergiát, az asztmát és jó hatással van az immunrendszerre, érzelmileg fejleszti a gyerekeket, csökkenti a vérnyomást, csökkenti a stresszt, segít megelőzni a stroke-ot stb. Cserébe pedig csak szeretnünk kell őket és gondoskodnunk kell róluk!

De nemcsak egészségünkre gyakorolt hatásaik miatt, hanem azért is, mert a társállatok hibáink és gyengeségeink ellenére elfogadnak és ragaszkodnak hozzánk, ezzel egy szoros kapcsolatot alakítanak ki a gazdával, ami egészen más, mint a többi emberrel kialakult kapcsolatunk.

(Képek: Fábián Adrienn)