Egy új tanulmány megállapította, az, hogy a szobanövények jelentősen javíthatják a beltéri levegő minőségét csak egy mítosz, és ez a kijelentés a cserepes növényekre ugyanúgy vonatkozik.

A kutatók azt találták, hogy 93 növényre lenne szükség minden négyzetláb (0,092 négyzetméter) területen ahhoz, hogy a hatás felvegye a versenyt egy irodai szellőztetőrendszerrel, míg ugyanezt a hatást egy házban néhány ablak kinyitásával is el lehet érni.

Dekorációnak jók, a levegő minőségére azonban nincsenek hatással

A cserepes növények feldobják otthonainkat és irodahelyiségeinket, de a légkörtisztító képességeik rendkívül túlértékeltek – írja a kutatócsapat.

Az utóbbi évtizedek tanulmányainak áttekintése után a szakértők megállapították, hogy a növények túl lassan szívják fel a veszélyes vegyszereket ahhoz, hogy bármilyen jelentős hatást fejtsenek ki.

„Ez egy hosszú ideje tartó általános tévhit” – mondta Michael Waring, a tanulmány egyik szerzője és a philadelphiai Drexel Egyetem környezetvédelmi mérnöke.

Hozzátették: A növények nagyszerűek, de nem tisztítják elég gyorsan a beltéri levegőt ahhoz, hogy befolyásolják az otthoni vagy az irodai környezet levegőminőségét.

Waring professzor és munkatársai ehelyett azt találták, hogy a szellőztető rendszerek – vagy akár egy ablak kinyitása – sokkal gyorsabban csökkentik az illékony szerves vegyületeket (VOC-k) a levegőben, mint a növények.

Ezek a potenciálisan mérgező vegyi anyagok bárhonnan felszabadulhatnak a nyomtatóktól kezdve, a tisztítószereken át a vegytisztított ruhákig. Az angliai Királyi Orvosi Főiskola becslése szerint a beltéri levegőszennyezés évente 99 000 halálesethez vezet Európában.

CADR-méréssel bizonyították a növények valódi hatását

A téves elméletet továbbá támogatták egy 1989-ben elvégzett vizsgálat eredményei is, amelyek alapján a NASA arra tett javaslatot, hogy a növényeket a rákot okozó molekulák felszívására és az űrállomásokon lévő levegő tisztítására használják.

Ezzel, és az ehhez hasonló kísérletekkel a probléma az, hogy egy zárt kamrában, laboratóriumi környezetben végezték el őket, és egy teljesen elszigetelt helységnek kevés közös vonása van egy házzal vagy irodával – állítják a kutatók.

Annak meghatározására, hogy a növények valósághűbb környezetben miként teljesítenének, a kutatásban összegezték a korábbi tanulmányok eredményeit, hogy létrehozzák a tisztalevegő-szállítási sebességnek (CADR) nevezett mérést.

Az eredmények alapján bebizonyították, hogy minden korábbi vizsgálatban a növények kamrában történő VOC eloszlatási sebessége nagyságrenddel lassabb volt, mint az épületekben alkalmazott szellőztetőrendszereké.

Ez azt jelenti, hogy a cserepes növények hatása a beltéri levegő minőségére elenyésző.

„A CADR a szabványos mértékegység a légtisztítók beltéri környezetre gyakorolt hatásainak tudományos vizsgálatához” – mondta Waring professzor.

Hozzátette: Sok kutató, aki ezeket a tanulmányokat elvégezte, nem vizsgálta meg a feltevést környezetvédelmi műszaki szempontból, és nem értette, hogy az épület légcseréje miként befolyásolja a növények hatását a beltéri levegő minőségére.

A címlapfotó illusztráció.