Az ünnepek közeledtével, illetve az egyes üzletek webshop-ja által kínált akcióknak köszönhetően egyre inkább emelkedik azoknak a vásárlásoknak a száma, ahol az eladó cég és a vevő nincs egyszerre, fizikailag jelen, hanem egymás távollétében állapodnak meg a feltételekben.

Ez közel sem azonos azzal, amikor az ember bemegy egy üzletbe és megnézi, megtapogatja, felpróbálja, vagy épp megszagolja az általa kiszemelt terméket. Épp ezért speciális szabályok vonatkoznak a távollevők között létrejövő szerződésekre.

Azok a fogyasztói szerződések tekinthetjük ilyen, ún. távollévők között létrejött megállapodásoknak, melyeket a termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. Ilyen eszköz lehet egy nyomtatvány, szabványlevél, a hirdetéshez csatolt megrendelőlap, egy katalógus, telefonhívás vagy akár az internetes hozzáférést biztosító eszköz is.

Tudnunk kell azonban, mint mindenhol, itt is vannak kivételek. Ezeket maga a jogszabály rögzíti. Nem alkalmazhatóak emiatt ezek a speciális előírások valamennyi olyan megállapodásra, mely a fenti körbe tartozik, így többek között az élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt termékeknek a fogyasztó lakóhelyére, munkahelyére történő gyakori és rendszeres szállítására sem.

A legtöbb távollévők között kötött szerződés esetében azonban különösen hangsúlyos a megállapodást megelőző tájékoztatás. Ennek mindig világosnak, közérthetőnek kell lennie és ki kell terjednie többek között

• az adott termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságaira,
• a vállalkozás fontosabb adataira,
• a termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegére,
• arra, hogy a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie (hacsak azt a vállalkozás át nem vállalja),
• az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatok, valamint a jótállás fennállására és annak feltételeire,
• a fogyasztót megillető felmondási és elállási jogra, illetve annak korlátaira,
• a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartalmára,
• a békéltető testülethez fordulás lehetőségére, az illetékes testület nevére és címére is.

Jó, ha tudjuk, hogy ha a vállalkozás nem tesz eleget valamennyi járulékos költségre vagy épp a visszaküldéssel járó költség viselésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó nem köteles megfizetni ezeket a kiadásokat.

Figyeljünk továbbá arra is, hogy a jogszabályban rögzítettektől a fogyasztó javára el lehet térni, mely lehetőséggel sok szolgáltató, eladó él is. Épp ezért mindig tanácsos tájékozódni az adott bolt által alkalmazott egyedi feltételekről is.
Elállás

A távollévők között kötött szerződések esetében a fentiek mellett talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy a fogyasztót mikor is illeti meg az elállás vagy a felmondás joga. Erre következő írásunkban térünk ki részletesen. Legfontosabb talán azt rögzíteni, hogy a távollévők között létrejött szerződések esetén a fogyasztót meghatározott időn belül indoklási kötelezettség nélküli elállási, felmondási jog illeti meg. Ezt a jogát a fogyasztó

termék adásvételére irányuló szerződés esetén a termék (több termék esetén az utoljára szolgáltatott termék, több tételből / darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tétel / darab) átvételének napjától;
szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatja. A fogyasztó elállási jogát természetesen a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja között is gyakorolhatja.

A fogyasztót megillető elállási és felmondási jogról a vállalkozásnak minden esetben tájékoztatnia kell a fogyasztót. Abban az esetben, ha ez elmarad, az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.

A fogyasztó elállási vagy felmondási jogát egy erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja, melyet tanácsos bizonyítható módon megtenni. A fogyasztó elállásáról (felmondásáról) való tudomásszerzést követően a vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által megfizetett összeget. Termék adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja ezt, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatja számára, vagy kétséget kizáróan nem igazolja, hogy azt már visszaküldte. Akkor nem illeti csak meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.

Abban az esetben ugyanis, ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül a vállalkozás számára átadni vagy visszaküldeni. Az ezzel járó költségek főszabály szerint a vevőt terhelik.

A fogyasztó elállás / felmondás esetén alapvetően felel a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért.

Jó, ha tudjuk, hogy az elállás, felmondás joga nem minden esetben illeti meg a fogyasztót. A vevő többek között nem gyakorolhatja ezen jogait

• szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően;
• olyan termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
• romlandó termék tekintetében;
• olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
• akkor, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
• lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha a fogyasztó a csomagolást felbontotta.

Abban az esetben, ha a felek között létrejött szerződéshez járulékos szerződés is kapcsolódik, a fogyasztó elállási / felmondási jogának gyakorlása a járulékos szerződést is felbontja vagy megszünteti.